Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

Kecskemét történetének egyik első megfogalmazója a kiváló drámaíró, Katona József volt, aki „Kecskemét Alsó Magyarország szabados mezőváros történeti" címmel akarta elkészítem munkáját. Váratlan halála miatt csak kb. harmada készült el. OROSZ L. 1974.188-197. Művelődéstörténeti szempontból ugyancsak fontos Szokolay Hártó János: Szabadalmas Kecskemét városának történetirati ismertetése, azaz: régibb kori és jelen állapotjának lehető hív előadása c. munkája. Averses várostörténet keletkezésének körülményeit és jelentőségét ismerteti: OROSZ L. 1989. 83-96. CSÁNYI is ad egy rövid történelmi áttekintést, bár munkájának fö célja a korabeli állapotok bemutatása volt. CSÁNYI János: 1840. HORNYIK János: 1860-1866. Későbbi kutatásai nem kevésbé fontosak a történettudomány számára, de a kiváló történésznek már nem jutott ideje arra, hogy a következő korszak megnövekedett forrásanyagát az előzőhöz hasonló igénnyel és eredménnyel feldolgozza és publikálja. AKecskeimét múltja és jelene c. munkának pontos tematikai tervét is elkészítették és az egyes fejezetek szerzőit is kijelölték. Közöttük található a város századfordulón élő valamennyi szellemi kiválósága: Kada Elek, ifj. Bagi László, Bíró Lajos, Hanusz István, Pásthy Károly, Liszka Béla, Szilády László stb. A munka végül nem készült el. Csaknem száz évvel később kezdődött egy újabb próbálkozás. Az 1980-as évek végén Kecskemét város megbízást adott monográfiájának elkészítésére a MTA Regionális Kutatási Központjának. A munka Varga János akadémikus főszerkesztő és Csatári Bálint felelős szerkesztő irányításával folyik. A hódoltság korához képest kétségtelenül csökkent az ország külkereskedelmében lévő súlya, hisz az élőállat-export aránya, fontossága a többi cikkhez képest fokozatosan visszaesett. Ráadásul ezt is a közvetítő kereskedelem bonyolította le, így annak hasznából a helyiek keveset láttak. Az országos árucseréből is mérsékelten vette ki részét. AXrX. század második felében a gabonatermesztéssel, a filoxéra vészt követően pedig szőlő ós gyümölcstermelésével növelte a külkereskedelemben való részesedése arányát. HULEJ Endre-Ö KOVÁCS József: 1986. Itt csak röviden érdemes utalni Szabó Kálmán gazdag életművére, Erdei Ferenc munkáira és Németh László: Mathiász panzió c. munkájára, mivel a közeljövőben jelenik meg Lisztes László: Kecskemét bibliográfiája c. kötete, amely e téren is részletes tájékozódást biztosít. Amezőgazdaság un. szocialista átszervezését sem lehetett az országosan követett szabványok alapján itt elvégezni. A termelőszövetkezetekkel szemben éppen ezért a szakszövetkezetek súlya, szerepe ebben a megyében lényegesen nagyobb maradt mint az ország többi részén. Ezúttal csak FÖRDÓS L.: 1933., GESZTELYI NAGY László: 1926., HAJNÓCZY Iván: 1939., LIPÓTZY Sándor: 1935., PAPP László: 1936., RÉVÉSZ László: 1956., és SZABÓ Kálmán sokirányú tevékenységének ide vonatkozó részére utalunk. Máig fel-fel bukkan pl. az az állítás, hogy a hódoltság alatt az itt lakók sorsa elviselhetőbb volt mint a XVIII. században, mert — miként Hornyik is utalt a helyi szájhagyományra — a török a tehénnek egyik-másik csecsét fejte meg, a német mind a négyet. A XVIII. századot nem ritkán a visszaesés bizonyságául idézik. A II. világháború során a városból Szentlőrincre kiszállított levéltári anyag az épülettel együtt minden bizonnyal megsemmisült.