Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 4. Polgárság

Foglalkozás Osztály Összeg /Ft-ban/ ossz. Foglalkozás szerinti megoszlás ossz. Foglalkozás I. n. m. 0-50 51100 101200 201590 501I9OO 10012999 20015099 ossz. Tímár 32 6 10 16 32 • Tőkepénzes 1 5 3 1 1 1 6 és kereskedő 1 1 1 Ügyvéd 13 1 6 5 1 13 Ügyvezető 1 1 1 Üveges 2 1 1 2 Vendéglős 5 1 2 1 1 5 Vattakészítő 1 1 1 Njncs jelölve 1 1 1 1 2 összesen 1146 22 205 622 283 42 17 8 1 180 Ennek adatai jobban összhangban vannak Csányi János többször idézet megállapításaival.

382 A közel 1200 jövedelemadó fizetésére kötelezett személy bevallásai alapján a kétségtelenül polgári foglalkozást űző háztartások száma Kecskeméten a század derekán kb. ezer lehetett. Ez a szám, ha az összes háztartásnak csak kis hányadát jelentette is, önmagában is feltétlenül jelentős volt. Az egységesnek semmiképpen sem mondható mezővárosi polgárságon belül közel kétszázra tehető azok száma, akik a kereskedelemmel, az áruforgalom valamely területével szoros kapcsolatban voltak. A fó foglalkozását tekintve azonban csak fele sorolható ide. Annál nagyobb viszont az iparosok aránya, hisz a gyáripar kifejlődése előtt alapvető közszükségleti cikkek egész sorát a kézműipar teremtette elő. Külön is érdemes utalni a pénzgazdálkodással foglalkozók ekkor még kicsiny csoportjára, amelynek mind száma, mind szerepe jelentősen megnőtt a következő évtizedekben. Feltétlenül gondolnunk kell arra is, hogy mind tevékenységében, mind mentalitásában igen közel állott a polgársághoz a gazdagabb parasztok és a nemesség legtöbb csoportja, amelynek évtizedek óta az árutermelés és a pénzgazdálkodás viszonylag széleskörű gyakorlása, a mind pallérozottabb gazdálkodás követése során nemcsak a racionalitásban, a városi életmódjában, hanem általános kulturáltságában, a kibontakozódó önszervezésében és érdekeinek, ügyeinek egyre tudato-