Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 3. Parasztság

tek ki, de ezt semmiképpen sem tekinthetjük teljesnek, hisz több jelentős puszta adatai hiányoznak. A korabeli utalások két ezer körüli kertész családról szólnak.

375 Tehát joggal feltételezhetjük, hogy számuk nemcsak elérte, hanem meg is haladta a városban élő sorstársaikét, a zsellérekét. Bár a tulajdonukban lévő élőállatok közül csak a lovak száma a figyelemre méltó, így gazdasági súlyuk csekély volt, de munkaerejük, fóleg a szőlő és gyümölcstermelésben szerzett szaktudásuk révén igen jelentős mértékben hozzájárultak a város határában az anyagi javak létrehozásához. XXVIII. táblázat. A CSELÉDEK MEGOSZLÁSA Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás Háztartások száma 1 2 3 4 Cselédet tartók száma Cselédek száma Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás Háztartások száma cselédet tartott Cselédet tartók száma Cselédek száma Nemesi háztartások vagyontalan Nemesi háztartások törpegazda 42 2 1 3 4 Nemesi háztartások kisgazda 17 3 1 4 5 Nemesi háztartások középgazda 41 13 16 29 45 Nemesi háztartások nagygazda 35 1 27 7 35 76 összesen 135 19 45 7 71 130 Paraszti háztartások vagyontalan 26 Paraszti háztartások törpegazda 1859 56 9 65 74 Paraszti háztartások kisgazda 801 86 22 1 109 133 Paraszti háztartások középgazda 301 85 64 1 150 216 Paraszti háztartások nagygazda 121 20 70 13 1 104 203 összesen 3108 247 165 15 1 428 626 Iparosok és kereskedők vagyontalan 2 2 4 Iparosok és kereskedők törpegazda 372 96 19 1 116 137 Iparosok és kereskedők kisgazda 54 17 5 22 27 Iparosok és kereskedők középgazda 25 4 14 1 19 35 Iparosok és kereskedők nagygazda 9 1 7 1 9 18 összesen Mindösszesen 460 3703 118 384 47 257 3 25 1 168 667 221 977 A létszámban rohamosan gyarapodó kertészekkel szemben egyre zsugorodott a cselédség. Az előző évszázadokban a háztartásokhoz viszonyítva lényegesen népesebb volt ez a társadalmi réteg.

37 Bár még a XIX. század második felében sem tudta mellőzni az Alföldön munkaerejüket sem a mezőgazdaság, sem az ipar és a háztartások egy része, a rideg állattartás fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan