A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

verforgatásra képes személynek fel kell készülnie egy esetleges népfelkelésre.

244 A veszély érzete más városokat is megmozdulásra késztetett. Kiskunfélegyházán szeptember első heteiben 52 fő állt be honvédnek, kik nagyobbrészt szolgák voltak, 5 fő földműves, hat iparos, négy kiszolgált katona és egy cigány. Köztük volt Krizsán János szabó, aki „hazafiságból kívánt szolgálni", a felkínált pénzt nem fogadta el.

245 Nem egy elfásult és közömbös nép közé indult tehát Kossuth 1848. szeptember 24—27. között első toborzó körútjára, amikor azt a célt tűzte maga elé, hogy a horvát támadókkal szemben a néptömegeket szólítja harcba. Már Cegléden és Nagykőrösön is rendkívül lelkesen fogadták. Nem lehetett véletlen, hogy még ezekhez képest is feltűnően tettrekész és elszánt tömeg vette körül Kecskeméten. A talaj, a néptömeg kellően elő volt készítve. Feleségének így számolt be levelében az itt szerzett élményeiről : „Kecskeméten országos vásár volt, kimentünk zászlómmal, kísérőimmel. Szóllottam a nép ezreihez Isten szabad ege alatt s a nép ezrei megesküdtek velem a nagy Istenre, hogy egytől egyig felkelnek velem a hazát megvédeni. Olly jelenetet sohasem láttál. Mikint csókolták ruhámat s vitték proclamátioimat minden felé. Másnap már futárok jöttek Csongrádból. Kecskemétről pedig ma és holnap 5000 ember megyén Jellasich ellen.

246 A reformkor kiemelkedő politikusa, Kossuth Lajos ekkor vált igazán népszerűvé, ekkor jött létre közte és a magyar parasztság között az a rendkívül szoros és varázslatos kapcsolat, amelynek hatása évtizedeken keresztül nem csökkent, hanem csak nőtt. A Kecskeméten őt köszöntő Torkos László evangélikus lelkész nem túlzott, amikor így fogalmazott: „A te neved az, mellynek hatására fellelkesül a magyar, Kárpátoktól Adriáig; a te neved a varázserő, melly felébreszt mindent, kiben az élet utolsó szikrája csillog . . . a te neved az, melly az átkozott Camarillának legsúlyosabb ostora.. ."

247 Kossuth, aki ekkor vált igazán a magyar szabadságharc tényleges szervezőjévé és vezérévé, még aznap kinevezte Hajagos Illés polgármestert és Fejes Jánost kormánybiztossá, és rendelkezett a népfelkelés azonnali megszervezéséről.

248 Ezek révén már a következő napokon tömegesen indultak útnak Kecskemétről a népfelkelők. A felmerült nehézségek elhárítása érdekében Fejes János azonnal élt kormánybiztosi hatáskörével. „A népből felkeltek mái naponi elszállítása körül botrányosan tünt fel a szükséges kotsik és szekerek hiánya, s személyesen tapasztaltam, hogy szegényebb sorsú lakosok társaikra 244 IV. 1604. II. 170. 245 Fekete: 1986. 26—27. 246 Kossuth Lajos: írások és beszédek ... 171., ill. Barta: 1952. 5—6. Kossuth Lajos az OHB élén I. 32—33. Barta kizárólag Kossuth személyes varázsának tulajdonítja a sikert. 247 Barta: 1952. 6. 248 IV. 1604. II. 161. IV. 1601. a) 118.