A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

Az áldozatvállalás a többi mezővárosban is megkönnyítette a tanácsok ezirányú dolgát. A bajaiak önérzetesen nyilatkoztak: „. . . Sohasem késett Baja városának közönsége ott, hol a haza köz java kívánta erszényét megnyitni ..." A segélypénz gyűjtése során 4165 Ft és 30 krajcár, valamint 50 arany és 375,6 lat ezüst gyűlt össze, melyet a kormánynak kamatmentes hitelként nyújtottak. Ezt az összeget maga a városi tanács 1000 pengő forinttal toldotta meg.

205 Ezekben a hónapokban még az anyagi áldozatvállalásnak több más megnyilatkozásával is találkozhatunk, amelyek kétséget kizáróan igazolták, hogy ekkor mezővárosaink és falvaink lakói teljes bizalommal voltak a kormány és a függetlenségi küzdelem iránt. Kiskunhalason Péter Zsigmond nyugalmazott kiskapitány 200 ezüst forintot adott június 10-én a halasi nemzetőrök díjazására.

206 Miként már láttuk, nem jelentett különösebb gondot a halasi tanács számára a közel három ezer forint összegyűjtése sem a Zentára induló nemzetőrök élelmezésére, bár a város pénztára üres volt. A Jászkun Kerületek szervezésében megindult gyűjtés is figyelemre méltó eredményeket hozott. Segélypénz Kamat nélküli kölcsön Fülöpszállás 40 Ft 42 kr Majsa 180 Ft Kunszentmiklós 289 Ft 22 kr Félegyháza 498 Ft 35 kr Szabadszállás 1052 Ft 27 kr Csaplár János Szabadszállásról 17 Ft 36 kr A Jászkunságból összesen 4622 Ft segélypénz és 4173 Ft kamat nélküli kölcsön gyűlt össze.

207 Az anyagi áldozatvállalásoktól tehát nem idegenkedtek mezővárosaink, de a pénznek igen nagy szűkében voltak. A csaknem egész Európát érintő gazdasági válság erősen nyomasztotta az egész országot, a tőkehiány általános volt. Ezért a nemzetőrök felszereléséhez szükséges össszeget is legtöbbször csak helyi kölcsönökből vagy bankok igénybevételével tudták előteremteni. A félegyházi tanács már július végén a Kerületek jóváhagyását kérte 3000 pengő forint kölcsön felvételére, hogy fedezni tudja a nemzetőrök 12 krajcáros napidíját. A visszafizetést az adókivetés révén kívánták megoldani.

208 Halas augusztusban az önkéntes nemzetőrök kiállításához szükséges kiadások fedezésére 30 ezer forintot kívánt rendkívüli adóként kivetni. Mivel 205 IV. 1001. b/1847—1848. 184—185. 206 V. 240. XLVI. 60. 207 Herendi: 1901. 33. 208 V. 101. B. L. 31. F. 2. F. 1. h. 24.