A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai
erősítette, hanem az alig három tucatnyi radikális képviselőcsoporthoz tartozott. A szabadságharc következetes híve volt, és a nemzetgyűlést még annak végóráiban sem hagyta oda. * * * A magyarországi jobbágyság és a jelentős számú mezővárosi lakosság kezdettől fogva részt vállalt a polgári átalakulás végrehajtásában, nem maradt passzív szemlélőként a politikai élet perifériáján. Aktív közreműködése nem a politikai elitben való közvetlen képviselet formájában történt. Ennek közelébe sem juthatott. Legkövetkezetesebb képviselőjük, Táncsics Mihály éppen a forradalom győzelme révén tudott börtönéből szabadulni, és a politikai vezetést tudatosan és féltékenyen kézben tartó magyar nemesség még a hazai értelmiség legkiválóbb, országos hírnévvel rendelkező személyiségeit sem tekintette magával egyenrangú partnernek. Kétségtelen viszont, hogy a győztes márciusi forradalom eseményeibe az éppen Pesten tartózkodó paraszti csoportok közvetlenül is bekapcsolódtak. Ezen túl a parasztság korábbi harcainak, megmozdulásainak emléke, az újabb felkelésektől való félelem bizonyíthatóan közrejátszott a pozsonyi országgyűlésen a jobbágyfelszabadítás viszonylag kedvező formában történő végrehajtásában. 109 De végeredményében a forradalom vívmányait kodifikáló utolsó rendi országgyűlésen paraszti vagy plebejus képviselők nem vehettek részt, így a király elé jóváhagyás végett felterjesztett törvények megszövegezése a liberális és konzervatív magyar nemesség egyezkedésének az eredménye lett. A nem kiváltságosok aktív és közvetlen szerepvállalása a polgári átalakulásban mégis március 15-től történelmi ténnyé vált. A hatalomba való bizonyos mérvű bekapcsolódásuk, a polgári átalakulás közvetlen formálása legelőször talán éppen a nemzetőrségen keresztül valósulhatott meg. Mivel Pesten a sorkatonaságot a beavatkozástól eltiltották, az „éji csend fenntartás" érdekében más szervezett erőről kellett gondoskodni, s ez a polgárőrség feladata lett. 110 A Rendre Ügyelő Választmány úgy határozott, hogy „ . . . a pesti polgári őrség eddigi száma jelenleg 1500-ra szaporíttassék s mint nemzeti őrsereg nemzeti színekkel ékesíttessék ..." Pesten a nemzetőrség szervezése 16-án meg is kezdődött. A fokozódó szociális nyugtalanság miatt Klauzál Gábor bizonyos megkötéseket kívánt a szervezés során érvényesíttetni, amely szerint csak magyar állampolgárságú mesterlegényt vesznek fel, illetve csak olyan egyént, akiért valamelyik „jónevű polgár" kezességet vállal. Ez ellen az egyenlőség megsértése miatt felzúdultak, és az elképzelés nem valósulhatott meg. 111 Klauzállal összhangban fogalmazott Batthyány Lajos miniszterelnök március 17-én kelt első miniszterelnöki körlevelében: „Városokban s népesb 109 Spira: 1959. 99—104. 110 Urbán: 1973. 13—14. 111 Urbán: 1973. 15—16.
