A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

arra, hogy akár a szolgálat terhe alól felmentessenek, akár szolgálati készségük elutasittassék.. ,"

89 Hasonló módon gondolkodhattak e vidék többi mezővárosában is. A megyei tisztikar álláspontja sem lehetett ettől eltérő, hisz Bács-Bodrog vármegye felső járásából a főszolgabíró utasítására a zsidó közösségeknek 31 katonát kellett kiállítania.

90 A kiszabott létszámot részben úgy tudták biztosítani, hogy 3 fő önkéntesen jelentkezett, részben pénzben fogadtak fel katonákat, illetve toborozták őket.

91 A polgári átalakulás tényét nem mindenki fogadta örömmel. A korábbi kiváltságokhoz való ragaszkodás még gyakorta fellelhető volt. A Március Tizenötödike egy Tasson észlelt anomáliát ismertet. Illés Benjamin arról tudósít, hogy Pest vármegye egykori táblabírája nem véve figyelembe, hogy az úriszék már megszűnt, a tassi református templomban még mindig ragaszkodik egykori hivatalból neki járó helyéhez, s másokat nem engedett oda.

92 Ha akadtak is jelentős gáncsok a polgári átalakulás menetében, a folyamat egyre több területen ért el számottevő eredményt. A polgári közigazgatás korszerűbb formáinak kialakítása nem csak a helyi érdekkörbe tartozott. Ezért Pest megye Választmánya is egyetértett azzal, hogy több település rendezett tanáccsal rendelkezhessen. A belügyminiszterhez küldött felterjesztésében e vidékről Kalocsa, Izsák, Szalkszentmárton és Solt neve lelhető fel

93 Még az év során ezek a települések és rajtuk kívül Kiskőrös is megkapta ezt a lehetőséget. Kecskemét, nemcsak e tájegység, hanem az egész ország legnépesebb mezővárosa, amely már másfél évtizeddel korábban megváltotta magát földesúri terheitől, minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a nemesi vármegye fennhatósága alól szabadulni tudjon. Szabadkirályi várossá válásukat addig a nemesi megye eredményesen gátolta. Július 5-én a város közgyűlése levélben fordult a kormányhoz. Ebben kifejtik: „Mi azon hitben élünk: hogy az alapjaiban hibás szerkezetű megyerendszer mint polgári intézmény, korunk igényeinek többé meg nem felelhet, s valamint a községi kifejlődést eddig hatalmasan gátolta, úgy az összes nemzet felvirágzásának, jelen állapotában, jövőre is legnagyobb akadálya leend ..." Kifejezik reményüket, hogy az összeülő országgyűlés „ . . . a gyámkezelés alul részben már kibontakozott községeket a megyerendszer polypkarjai közül kimentendi s az önkormányzás eddig óhajtott áldásos körében saját ügyeik elintézését a helybeli polgárok buzgóságára bízni fogja."

94-,, A kedvezőtlenül alakult külpolitikai és katonai események nem tették lehetővé, hogy az országgyűlés a polgári átalakulás ezen területével érdemben 89 IV. 1604. II. 55. 90 V. 342. Körlevelek jegyzőkönyve, szám nélkül. 91 IV. 1002. a/1847—1849. 585—588. 92 Március Tizenötödike, 58. szám, 234. 93 Magyar Országos Levéltár (később: MOL) H 12/c Iratok 1848. 2561. 94 MOL H 13. Országlászati Osztály 9. kútfő 38. tételszám. Kecskemétnek képviselői útján 1848 előtt is joga volt résztvenni a Pest megye közgyűlésein.