A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - II. A polgári forradalom hatása

sajátossága az volt, hogy egyik legfontosabb politikai és társadalmi bázisa, sőt mozgatója a magyar liberális nemesség lett. Az európai és a magyar tömegmozgalmak politikai kamatoztatására a pozsonyi országgyűlésen ez a társadalmi osztály vállalkozott. „A döntés roppant fontosságú volt. Egy polgárosodó, de mégis csak feudális osztály, rosszabb következményektől tartva, a körülmények sokkhatása alatt, de mégiscsak önmaga vetett véget a földtulajdon feudális formájának, és a tulajdonra épülő feudális viszonyoknak. Az egész országban egyidejűleg és tulajdonképpen azonnal szűnt meg az úrbériség, mégpedig úgy, hogy a jobbágyi önmegváltás helyére állami kárpótlással egybekötött jobbágyfelszabadítás lépett."

38 A Magyarországon végbement jobbágyfelszabadítás minden korlátja ellenére kiemelkedett a kelet-európai társadalmi átalakulások közül. A mezőgazdaságban foglalkozók jelentős rétegeinek igényeit, vágyait nem teljesítette, a parasztságot nem elégítette ki ugyan a 48-as törvény, de hajlandó volt együttműködni az újonnan szerveződő államhatalommal. Végeredményben a Pozsonyban megfogalmazott törvények értelmében egy polgári társadalom jött létre, bár némely szabadságjogokból (pl. a választójog) a lakosság egésze nem részesült.

39 A márciusi forradalomnak és a pozsonyi országgyűlésnek elévülhetetlen érdeme lett az is, hogy — bár a Habsburg Birodalomhoz szorosan kötődve — függetlenségünket több területen jelentősen bővítette. Biztosította ezáltal — legalábbis elvben — az önálló magyar politikai és gazdasági fejlődés feltételeit. A lehetőség realizálása azon múlt, mikor tér magához, milyen segítséget tud szerezni a birodalom. Nem ritka jelenség még ma sem, hogy a magyar polgári „[.. .] forradalomra mint valami teljesen hibátlan remekműre tekintenek [.. .]"

40 Talán ebből következik, hogy az ünnepi megemlékezések során gyakran „polgári demokratikus" forradalomnak minősítik azt, figyelmen kívül hagyva, hogy ez utóbbi merőben más történelmi körülmények között és egészen más feladat végrehajtására vállalkozott. Az évtizedek óta várt társadalmi és politikai átalakulást más és más formában élte át, eltérő módon fogadta a magyar társadalom minden egyes csoportja. Sajnos igen szűkösek a vidéki eseményekről készült feljegyzések. Ezek döntő többsége is a közigazgatás reakciójára vonatkozik, és csak kívülről nézve rögzítette a parasztság egyes csoportjainak megnyilatkozásait. Csak a meglévő csekély számú feljegyzés alapján következtethetünk falvaink jobbágyainak érzelmeire, politikai megnyilatkozására. A kalocsai Sárközben már az 1832-36-os országgyűlés hatására számottevő társadalmi elégedetlenség bontakozódott ki. A több falut érintő megmoz38 Varga: 1976. 81. 39 Uo. 81—82. 40 Spira: 1976. 17. Kiemeli, hogy vannak, akik ennek ellenkezőjét is állítják. Ez az álláspont még kevésbé fogadható el.