A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

eltiltsák a kés árulókat is az árulástól, mert gyerek kezeibe akad, bele esik: mit ártott a munkások újsága? Még arról is tudósítson, hogy követünk, ügyvédje is városunknak, de most követ! váljon kötelesek vagyunk-e neki a fiscalisi pénzt megfizetni? Eszközölje hát azt, hogy újsága minél gyorsabban jöhessen kezünkbe. — Isten áldása légyen önön és édes övéin. Tüzkü Imre

2 Én azt vallom, hogy valamint egy rókának két bőrét nem lehet húzni, úgy egy ember két hivatali fizetést sem húzhat, hanem húzza csupán egyik valamelyiket. Az újságok iránt pedig majd jobb intézkedés lesz a postán. Szerkeszt. B-KML. IV. 1604. II. téka 156. sz. irat. Megjelent a Munkások Újsága 33. számában, 1848. szeptember 24-én. Ez az irat valószínűleg egy erről készült másolat. 1 Jócskán ráfizetett, megjárta értelemben. 2 Tüzkü Imre személyéről semmi közelebbit nem tudunk. Ilyen nevű család élt Patajon, tehát nem valószínű, hogy írói álnév lenne. 124. KECSKEMÉT, 1848. szeptember 12. A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS EGYHÁZ ISPOLTÁLYUK TELKE HELYETT MÁSIKAT KÉR CSERÉBE A KÖZGYŰLÉSTŐL

1 Tisztelt Közgyűlés! A Sz. Erzsébeth templomi piacz tér mellett eső ispita házunk

2

, most legközeléb összedűlvén, mi azon funduson — mivelhogy Sáros környékű, és különben is a szabályozás szerint aligha a nevezett piacz térhez nem lenne csatolandó — többé semmi épületet tétetni határozottak vagyunk, minthogy pedig szegényeinket illető ispita házról gondoskodni, valamint felekezetünknek, úgy az egész városi közönségnek közszüksége, mi egy ispita házat a Mezővárosban töb okoknál fogva legczélszerűbnek lenni ismérvén : azt kérjük a tisztelt közgyűlés előtt, hogy említett ispita házunk fundusa helyett, a