A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

vissza fizethetik, azoknak kamata haszonbér czim alatt van birtokaikra kivetve. Azonban a várossal határos három pusztában, mellyeknek megszerzésére a közönség legfelsőbb jóváhagyás mellett nyert engedelmet, utóbbi évekig voltak ollyatén osztatlan részek, mellyeket a város a tulajdonosoktúl zálogban bírt, s ezek örökös megszerzésére kötelezett összegek fizetése egy részben e folyó évre esik, midőn a köztudomány szerént fölmerült világmozgalom Európa szerte, de különösen Magyar Hazánkban a földmívelés, ipar, kereskedelem s minden pénzviszony erányában hatalmasan nyomasztólag dúl, és a legbiztosb hitelalapra is kész költsönhez jutni lehetetlen. Ezen kívül egy ollyatén körülmény tűnt elő közönségünkre nézve, mellynél fogva bár nem rögtönös jogi kötelezettség, de hazafiúi buzgóság fölvételezése mellett városunk részéről jelenleg a pénz szűke miatt tárunk kész erejét meghaladó öszveg előállítása igényeltetik : ugyanis a vésszel fenyegetett haza oltárához eddig is nagy áldozattal járult Lo-Preszti Lajos báró úrnak 50.000 pengő forint tőkepénze van kamaton közönségünknél, s ámbár a tisztelt báró hajlandó lévén pénzét tovább is nálunk gyümölcsöztetni, eddig fel sem mondotta, azt kéri, hogy a haza ótalmára Bécsben általa készíttetett 3000 darab fegyver ára kifizetésére tőkepénzének rögtön vissza fizetésével segítenénk, különben a megrendelt fegyverek a hon ellenségei számukra fognak kiadatni — s mi ezen buzgó derék hazafi kérelmét a nyomasztó pénzviszony miatt legforrób óhajtás, legjobb igyekezet mellett is jelenleg tellyesíthetni képesek nem vagyunk. Most pedig, miután a haza oltárára 20.000 vftot ajándokúl letettünk, az országos mozgalom, s Nemzetőrség kétszeri táborba szállítása és fölszerelése mintegy 20.000 vfkba került, ez idő szerént Pest megye által kiállítandó három ezer önkéntes honvédből városunkra kivetett 318 egyén kiállítására, felruházására és felszerelésére mintegy 35.000 vforint kívántatik — illy körülmények között az ez idő szerént szükséglett rendkívüli kiadásokat Közpénztárunknak előállítania annyival inkább lehetetlen, mivel az országos pénzviszony, s közterhek viselése egyes lakosainkra is nyomasztólag nehezedvén, ez esetben reájuk nem számíthatunk, idegen tőkepénzesektől pedig huzamos utánjárásunkra is kölcsönt nem nyerhettünk. Ugyanazért alázatos tisztelettel folyamodunk tisztelt Minister úrhoz, hogy népes városi közönségünknek a haza javára, valamint múlt századokban, úgy ez idő szerént is tett teendő áldozatkészségét kegyesen figyelembe vévén, hatályos befolyásával a Magyar Kereskedelmi Társaságnál a honi ipar, s kereskedés előmozdítására letett tőkepénzből, vagy bölcs belátása szerént valamelly más módon, városunk részére egy nagyobb mennyiségű öszvegnek költsön adatását kieszközölni méltóztassék.