A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

A felváltás éránt kifejtett nézete erányában tudatjuk tanácsnok Úrral, s általa a táborozó ketskeméti nemzetőrsereggel, hogy a minisztérium f. h. 13án költ rendeleténél fogva megváltoztatván a Nemzetőrseregek eddigi mód szerénti kimozdítását, annak helyébe egy ollyatén önkéntes Nemzetőrsereg kiállítását rendelte, melly mind addig, mit a hartz tart, vagy a haza szolgálatukat igényli, a kormány rendelete alatt légyenek; a Megyei Választmány pedig Pest megyében 3000 önkéntes kiállítását határozván el, ezen számból Kecskemétre 318. vettetett ki, ezeket tartozunk legrövidebb idő alatt ruhával és fegyverrel együtt kiállítani, és ezek által fog a most táborban lévő Nemzetőrség felváltatni, a mellynek kiindítása a felváltás idejére szorosan parancsoltatik, s igyekezni is fogunk, hogy polgártársaink szolgálatuk idejének lejárása után azonnal felváltassanak; hanem mivel ezentúl a Nemzetőrség az eddigi mód szerént már többé kimozdulni nem fog, illető kapitány uraknak adja tudtára Tanácsnok úr azt is, hogy haza jöttükkor a zászlókat is, mind a gyalogság, mind pedig a lovasság hozza vissza, - úgy szinte a dobokat, sátorokat és egyébb tábori készületeket is mind szállítsák haza. Egyébbaránt a haza védelmére felvállalt terhes szolgálatukban mindnyájuknak állhatatos kitűrést, tartós jó egészséget, és kedvező szerencsét óhajtva — maradunk tisztelő polgártársai Ketskemét város főbírája Tanácsnok Úrnak és tanácsa — B-KML. IV. 1604. II. téka 112. sz. irat. Fogalmazvány, valószínűleg Hornyik János kézírása. A levelet a város főbírája Dömötör Károly tanácsnoknak címezte, aki a déli országrészen harcoló kecskeméti nemzetőrök ellátására felügyelt.