A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

A levél külzetén: Szab[ados] Kecskeméth Várossá Polgár mesterének Hajagos Illés Úrnak tisztelettel. Helyben. A levéllel kapcsolatos intézkedésnek, illetve döntésnek semmi nyoma. 97. SZEGED, 1848. augusztus 13. SZEGED POLGÁRMESTERE KIKINDAI RABOK PESTRE SZÁLLÍTÁSÁHOZ KÉR SEGÍTSÉGET KECSKEMÉT TANÁCSÁTÓL Ketskemét város közönségének! Kebelünkben megjelent 2

ik oláh zászlóalj

1 tőlünk mai napon hajnalban, alattomban, jól felfegyverkezve eltávozván, uttyát a lázas kikindai kerületnek vette, ha sikerülend néki ezekkel egyesülni, félhetünk a ráczok megrohanásától, mivel pedig a kikindai rabok közül 103 hozzánk van szállítva, s ezek kiszabadítása czéloztatik, azoknak Pestre leendő szállítását elhatároztuk, s annál fogva megkérjük barátságtokat : szíveskedjenek az oda szállítandó raboknak tovább leendő biztos szállithatásuk tekintetéből, nem csak a kipihenés alatt biztos helyet adni, hol őriztethetnek — hanem a további szállításhoz elegendő kotsit és nemzetőröket kiszolgáltatni. Biztosan hisszük, hogy ezen megkeresésünk siker nélküli nem leend, miután csak hazánk megmentésére czéloztatik. Vadász János polgármester B-KML. IV. 1604. II. téka 93. sz. irat. — Pecsét nélküli, csak aláírással hitelesített irat. 1 A hadügyminisztérium a délvidéki szerb felkelők ellen többek közt kirendelte a II. (naszódi) román gyalog határőrezred egyik zászlóalját is, amely azonban először megkísérelte az átállást a felkelőkhöz, majd Szegedtől Erdélybe próbált visszaszökni, de lefegyverezték.