A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
DOKUMENTUMOK
szabad, sem pedig kiheréltetni, és miután megvizsgáltattak, s a tenyésztésre alkalmasoknak találhattak, akkor az így alkalmasoknak vélt mének a többi ménesekhez tartozandók. B-KML. IV. 1505. Eredeti jegyzőkönyvi bejegyzés.— 85. ÓVERBÁSZ, 1848. augusztus 2. TÓTH ISTVÁN NEMZETŐR LEVELE KLINGERT TERÉZNEK Nagyon tisztelt Teréz kisasszony! Óverbászi táborunkból írom soraimat, azonban nehogy soraimmal unalmat szerezzek, rövid leszek: Július 27-én Kiskőrösről kiindulván elértük Keczelt, 28-án Jankováczot, 29-én Mélykút nevezetű falun által Szabadkát, 30-án Topolyát, 31-én Hegyesen keresztül Ó és Újverbászt, azon napjaink, mellyeket ezen táborban eltöltünk, alkalmasint életünk egyik legszebb részét teszik, éjjel-nappal mindig ébren fegyverben kell lennünk, Szent Tamásnak, ahol a Rácság be van zárkózva, éppen szemközt, egy ágyú lövésznyire fekszünk, azomban, ha a sánczot megtámadjuk, a győzelem bizonyos, minthogy tízannyi nemzetőr és rendes katonaság vagyon a körülötte fekvő táborokban, ha ütközetre kerül a dolog, a rendes katonaság fog elől menni, már most is egyebet nem látunk, mint minden felé tüzet és nagy füstöt, a magyar lovasság a pártütő szerbek körül fekvő jószágait gyújtogatja s rabolja, naponkénti élelmünk a Ráczoktul elhajtott marhákbul áll, mindekkoráig ámbár ellenség között vagyunk, semmi bajunk sem történt, bízunk az Istenben, hogy pár hét múlva városunkat sértetlenül fogjuk meglátni ép egészségben. Isten önökkel kedves kisasszonyok, emlékezzenek ollykor ollykor az Overbász alatti táborban lévőkrül, gondolják és tudják meg önök, hogy a hazáért küzdő ifjak keblei még a harc moraja között is kegyetekért, a lelkes nőkért emelkednék, nincs egy perc mellyben önök feledkezni tudnának, a hazáért küzdőknek elegendő jutalom leend az, hogy ha jobb napjaikban felőlünk hálásan megemlékeznek, hidje el kedves Teréz kisasszony, hogy ha csak pár fiatal beszélget is, beszédjök tárgya a haza mostani állapotján kívül, legtöbb a kecskeméti nőkről, mert való az, mit a népdal mond „a falumat nem bánom, de rózsámat sajnálom", Isten önnel kedves Teréz kisasszony, napja-