A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

SZAPPANOS ISTVÁN TANÁCSNOK BESZÁMOL A KECSKEMÉTI TANÁCSNAK A KISKŐRÖSI TÁBORBÓL DÉLRE VONULÓ NEMZETŐRÖK ÚTJÁRÓL Tisztelt Tanács! Kötelességemnek ismervén a Kecskeméti Nemzetőrsereg hogylétiröli tudó­sítást megküldeni, annak következtiben tudatandóim e következők : tegnap reggel, azaz folyó hó 27 én a kiskőrösi táborból a Kecskeméti járásbeli nemze­tőrsereget Palocsai őrnagy úr vezérlete alatt a ráczok ellen harczolandók az alvidékekre, mi is útnak indittatánk, hova az nap Keczelre — megérkezve a legjobban fogadtatánk minek következtiben az éjjel egy órakor megindittat­va, még ma délelőtt Jankováczra érkezénk, mely utazás közbe sok nemzető­reink eltikkadtak ugyan, mert a hosszas utazást nem szokva, gyalog tenni — legnagyobb részben — ily hosszas állomást nem kis feladat volt; de most már tekintetes Bács vármegye jobban ellát bennönket, mert ő egyetlen embert sem ereszt tovább gyalog, hanem minden seregeket ellátva elegendő kocsik­kal, kocsin szállíttat. — Az itteni hír szerént a ráczok erőre nézve meg nem felelhetnének a sokkal nagyobb számú és erejű magyar seregeknek, de jól be lévén sánczolva, még eddig lyukaikból ki nem vehették őket, miután azt tenni többek szerént nem is akarták; — a helybeli már megérkezett nemzetőrök, kik mások által már másodszor váltatnak fel állítják, hogy őket tönkre tenni, ha kiszoríttathatnának, mesterség nem volna. Egyébiránt a magyarok iránt a legdurvább és kegyetlenebb bánásmódot beszélik rólok, különösen e közö­lök menekvők ellen, kiket mint mondják égetnek, nyúznak, fejeiket sánczok­ra téve karókra húzzák, no de ezek mennyire légyenek igazak, nem tudni, ezt tehát csak beszélik, hanem hiszem, hogy rövid idő múlva kimerítőbb tudósí­tásokkal foghatnók szolgálhatni. — Többire nézve miután ugy van a táborba szállt nemzetőrség értesíttetve, miként az önkéntesek buzgalma igen leolvadt, ámbár még két hétig a megkívántatok számú kikerülhet, sőt azt felül is haladhatja, mindaz által, mint közvéleményt van szerencsém tudatni a tisztelt tanáccsal a táborba szállt nemzetőrök abbeli óhajtatát miként azt eszközleni, hogy az eljövendő határidőn a táborozók, mások által felváltassanak a lehető módon eszközölni méltóztassék. — Mint közbeszúrást teszem ide, hogy tudok helységbelieket, hogy a megkívántató szám kiállítására kényszerítő módokhoz is nyúltak, és sikeresen, sőt a hátramaradtakat a sereg után erővel

Next

/
Thumbnails
Contents