A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

a megye határán tanyázó, úgy Kárlovitz táján egybegyűlt sok ezer pártütőknek e megyebeliek általi táplálása, nem külömben az azokkali kölcsönös értekezés meggátlása tekintetéből e megye nemzetőr seregéből Futak és a Csajkások kerülete közt állíttatni rendelt őrvonalhoz, s különösen az Ó Kéri táborba folyó évi június 20

án 360, s ezek felváltására ugyancsak június 27

én 375, s július 2

án harmadízben 416 nemzetőrt — lakossai nagy terhel te tésével állított ki, — nem külömben a ministerium által küldött hadszerek — puskapor s egyebeknek Ó Kérre leszállítására e napokban ismét 50 nemzetőrt rendelt, s így hazafiúi kötelessége teljesítésében az első helyen állva, e megye egyébb községeinek is eme polgári tartozásuk lerovásában buzdító vezér gyanánt lépett elő, — ezekhez járulván még az is, hogy kebelében a kir. sóház s magtár őrzése naponkint 30—40 nemzetőr kiállítását igényli. Ezeknél fogva tehát a megye első alispánját, Knézy Antal urat felkéretni kívánná, miszerint a folyó július ho 16

ik napjára eső bajai vásár idejére a napszám-munka, műipar mesterség s kereskedésből élő bajai lakosság ez alkalommali kenyérkereseti módja el nem vonása tekintetéből a jövő hétfőn, vagyis július 10

én az Ó Kéri táborból visszabocsátandó bajai őrseregnek más ujakkali felváltásától, elküldetésétől 10 vagy 12 napra Baja várossát felmenteni kegyeskedjék. Határozat: Ennek folytában első alispány Knézy Antal úr ez érdemben felkéretni, s az eziránti hivatalos levél nekie azonnal elküldeni rendeltetett. B-KML. IV. 1002. a. Baja város tanácsülési jegyzőkönyve 1847—1849. 351—353. p. — 1848. július 6—7-i tanácsülés, 895j1847—48. jkv.-i szám. 59. KECSKEMÉT, 1848. július 6. KECSKEMÉT VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETI HÁZSZABÁLYAI Ezen jegyzőkönyv 13* száma alatt megbízott küldöttség a közgyűlési tanácskozásra vonatkozó szabályokat kidolgozván ezennel bemutatja, melylyek felolvastatván, némelly módosítások mellett helybenhagyattak, és ide igtattatta amint következnek : 1. Köteles az elnök a kitűzött rendszeres napokon, ezeken kivül pedig mindannyisszor, midőn a közügy kívánja, közgyűlést tartani, — a gyűlés eloszlatására a jelen lévők legalább két harmadának beleegyezése kívántatik. 2. Mig az elnöknek előterjesztendő tárgyai vannak, — a rendkívüli eseteket kivéve — más nem indítványozhat : azonban köteles az elnök a nevezetesebb