A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

A tegnapi ülésben felolvasott magánlevélből örvendetes tudomásunkra esett, hogy Pancsován a Zimonyban, — tehát a határőrvidéken, honnan ijesztgettek, — 22-23^ a katonai hatóságot letették, polgári hatóságot 24 tagból rendeltek, és magyarországhozi csatlakozásukat kijelentették. Roth

3 generális elűzetett, a pancsovai polgármestert pedig, ki nő-ruhába rejtőzött, az asszonyok kergették ki a városból. — Belgrádban is vannak már mozgalmak, — és pedig a magyar háromszínű lobogó tüze tett ki. B-KML. IV. 1604. I. téka 44. sz. irat. Elő- és utóirattal ellátott eredeti levél. 11. ZOMBOR, 1848. április 4. KNÉZY ANTAL ELSŐ ALISPÁN JELENTÉSE BÁCS-BODROG MEGYE FŐISPÁNJÁNAK A ZOMBORBA ÖSSZEHÍVOTT MEGYEI GYŰLÉSRŐL Méltóságos Királyi tanátsos aranysarkantyús vitéz s Főispán Úr Kegyes Uram! Az országban fejlődő mozgalmak közepette a rend s közbátorság fen tartása iránt mult március hó 22-ről kelt s hozzám intézett miniszter elnöki k. rendelmény értelméhez képest a megyei rendkívüli közgyűlést folyó hó ápril 3-ra Zomborba tűzvén ki, az nap tíz órakor a gyűlést meg nyitottam s miután azt tapasztaltam, hogy rendkívüli számmal egybesereglett s két ezred túl haladó nép sokaságának a nagy terem meg nem felelhett, többek felszólítására a kuriális ház urdvarában a tanátskozást meg kezdvén, mindenekelőtt a miniszteri elnök, ugy a miniszteri országos ideiglenes bizottmány rendeleteit tárgyaltattam, melyeknek nyomán 1- ör Egy állandó választmány neveztetett ki, melly figyelemmel kisérvén minden netáni mozgalmakat, veszélyes következményeinek megelőzéséről gondoskodjék. 2- or A járásbeli szolgabírák végzésileg arra köteleztettek, hogy sürüen forogva járásokbeli minden rendű lakosok közt ügyekezzenek a bal híreket megdönteni, s megmagyarázni a dolgok igaz fekvését. 3- or Négy járásokban — ide nem értvén a Tiszán inneni Koronái Kerületet

1

, melly a miniszteri elnökségtől hason rendelkezéseket kapván részéről rögtön intézkedett, kerületenként nyolcz választmányok küldöttek ki, kik a 3 Roth, Karl, császári tábornok, pancsovai dandárparancsnok. 1 „Tiszáninneni kiváltságos korona-kerület"-et 1751-ben szerezte meg Mária Terézia királynő. Ez a közigazgatási egység 1848-ig állott fenn, tíz település tartozott hozzá: Madaras, Ókanizsa, Szenta, Ada, Mohol, Petrovoszello, Obecse, Földvár, Túrja és Szenttamás.