A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

rendben zászlóik alatt — elmenvén a Sétatérre, onnan egy pár főuttzán elvonulva, a városházától csendessen szét oszlott. Tudjuk a hírlapok utján, mi szerént a Pest Megyei Választmány által — miniszter elnök G. Batthyány Lajos ur fölszólittatott fegyverek eszközlésére, hogy a Pest-megyei Választmány a többi, kívülről alakult memzeti őrsereg számára is adhasson fegyvert, ennek nyomán tisztelettel megkérjük mint elnökét ezen választmánynak, tisztelt Al-Ispány urat, hogy a kecskeméti, már is oly szép számmal alakult nemzeti őrsereg számára — minthogy hisszük, hogy napról napra fog szaporodni, — legalább ezer darab fegyvert méltóztassék eszközölni. Ki is egyébiránt ezen alázatos tudósításom mellett maradtam Tisztelt másod Al-Ispány Urnák alázatos szolgája Nagy Lajos m.p. mint a választmány elnöke B-KML. IV. 1604. I. téka 43. sz. irat. Tisztázat, aláírással. KISKUNFÉLEGYHÁZA, 1848. március 27. ACZÉL ISTVÁN KISKUN KAPITÁNY LEVELE A KUNSZENTMIKLÓSI BÍRÁKNAK A KERÜLET CSENDJÉNEK ÉS BÉKÉJÉNEK A FENNTARTÁSÁRÓL Különös bizodalmú drága hites Bírák Urak ! Tekintetes nádori alkapitány úrnak a ./. alá hajlított leveléből,

1

) mellyhez több tudnivalók is vágynak kapcsolva, által láthattyák önök, hogy tisztelt ő urasága mennyire óhajtja, hogy ezen átalakulás korszakába a kerületek kebelében a csend és béke fenntartassék ; én amennyire a kis-kun polgárok békés és csendes jellemét ismerem, úgy hiszem, hogy abbeli óhajtása téresülni is fog. Továbbá szinte közlöm ezúttal tisztelt ő uraságának egy másik körlevelét is a 2

dik ./. alatt

2

, mellyben több tudnivalók között azt is hírül adni méltóztatik, hogy a körülmények megváltozásával a múlt évi decz. 6-kán 1 Lásd alább. 2 Lásd alább.