A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

Stancsics Mihály, de már szabadságot nyere. A pesti buzgó nép egynehány nap előtt Budavárból Pestre szabadon hozta őt. 12. Unió Erdéllyel. Unió végtére Egyesülést jelent, Melly még, Erdélyt értve, foganatba nem ment. Pedig a szomszéddal mi jó lábon állunk S egyesülve benne testvérre találunk. Ha e két Magyar-Hon egyesülni foghat: Létének igazán fényes jövőt adhat. Kérelmeink tehát ezekből álltának, Mellyek sebes szárnyon Bécsig szállongtanak Felséges Királyunk trónja zsámolyához, Ki rajok többnyire kedvező választ hoz. Kiáltsunk fel tehát, tisztelt honfitársak: Éljenek ez ügyben, kik fogytig munkásak! ÉLjen jó Királyunk, a Törvény, Szabadság, És az Egyenlőség, a Csend és Munkásság! B-KML IV. 1604. XV. 21/1. 6. KUNSZENTMIKLÓS, 1848. március 21. KUNSZENTMIKLÓS TANÁCSA KÉRI A KERÜLETEK KÖZGYŰLÉSÉNEK ÖSSZEHÍVÁSÁT ÉS A 12 PONT ELFOGADÁSÁT Tisztelt Közönség! Polgár társak! Pest város polgárai 12 pont alatt mutatták be f. évi március 15

én az ottani Tanácsnak és választó polgároknak a Magyar Nemzet óhajtásait, s felkérték azt a pártolásra, — és az említett testület magáévá tévén e törvényes kivánatot, választmányt nevezett ki, ezeknek a Helytartó Tanácshoz leendő át vitele, és elibe terjesztése végett. — Kiknek is eljárása eredményes lőn, mert a Királyi Helytartó Tanács ezeket elfogadván, közülük azokat, mellyek