A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

Ha azonban a nagyérdemű Bíróság magáévá tenni nem szíveskednék az eziránti intézkedést, méltóztassék azt még délelőtt visszaküldeni, talán sikerülend adakozás útján kinyomattatnunk ; ha pedig elfogadná, tessék alá nyomattatni : „Városi költségen nyomatott." alázatos szolgájuk Gömöry Frigyes B-KML IV. 1604. I. 45/a GÖMÖRY FRIGYES MAGYARÁZATA A 12 PONTHOZ Mit kivan a magyar nemzet? Legyen Béke, Szabadság, Egyetértés. Szeretném megtudni, de felette nagyon: A tizenkét pontnak mi tartalma vagyon? Mert ha bár olvasni el tudom is végig, A sok czifra szóban nyelvem majd eltörik. Nem is lehet biz az mind végig magyarul, Ha olvasom fejem szinte belé kábul, Csak az egyet értem : béke és szabadság, Légyen egyenlőség köztünk és igazság! így aggódék múltkor egy jó magyar ember, Kinek buzgó szive a Hon javáért ver. Közel állott hozzá egy jó felebarát, Ki sokáig nyelte az iskola porát, S igy szólt hevenyében : édes honfitársam, Nem illő, hogy amit tudok azt elássam. Megmondom szívesen a pontok tartalmát: Azok boldogítják majd a magyar hazát. Látja honfitársam: Felséges Királyunk Jámbor ember, minőt soha sem találunk. De akik kormányát vinni segítették, A szent igazságot épen nem szerették, A kecskeméti reformkori liberális kör egyik legaktívabb tagja volt Gömöry Frigyes, aki később a szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt. A csatatértől sem maradt távol. Az eseményekről folyamatosan tudósította leveleiben a kecskemétieket. A város segítséget Gömöry megkapta, és március 21-én nyomtatásban megjelent a verses formába öntött magyarázat. Népbíróság ekkor nem létezett, a kifejezés Gömöry egyéni szóhasználata.