A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - V. Összeomlás
a bűnfertőzte trónra, mert gazság és igazságtalanság csak a királyi thrónusokkal együtt írtható ki e földről..." Petőfit idéző gondolatait félre nem érthető felhívással zárta : „ ... Ó nép ... ragadj kardot. .. Haza és Vallás kétszeresen szent nevében hívlak fel erre benneteket. Ha felhívásomat lelkes elszántsággal követitek, győzhetetlenek lesztek .. , 377 Miként korábban már láttuk a polgári átalakulás mellett kiállt a kecskeméti Mihó László református segédlelkész április 10-ei prédikációjával, 378 az ugyancsak kecskeméti Torkos Károly evangélikus lelkész pedig emelkedett hangú üdvözlőbeszédében méltatta a városban toborzó körútja során megjelenő Kossuthot, és tett ezen keresztül hitet a szabadságharc mellett. 379 V. ÖSSZEOMLÁS Június derekán a magyar szabadságharc kritikus helyzetbe került. A délvidéken változatlan hevességgel tartott a szerbekkel folytatott öldöklő küzdelem. Erdélyben is, Kossuthnak a román felkelőkkel történő megegyezési kísérletei ellenére, elszabadultak a nacionalista szenvedélyek. Az elfogultság és gyűlölködés tragikus vérontásokhoz vezetett. Görgei vezetése alatt álló hadsereg aratott ugyan kisebb győzelmeket a császáriak felett, de ez mit sem változtatott azon a tényen, hogy az egyre nagyobb utánpótlási és felszerelési gondokkal is küzdő magyar seregeknek immáron négy fronton kellett volna helytállniuk a többszörös túlerővel szemben. A kormánynak nem sikerült áttörni a külpolitikai elszigeteltségünket, külföldről a magyar szabadságharc nem számíthatott semmi érdemi támogatásra. A szabadságharc erkölcsi és anyagi tartalékai kimerülőben voltak. Az orosz hadsereg megjelenése a magyar hadszíntéren gyökeresen átalakította az erőviszonyokat. A kormány és az országgyűlés alig tért vissza Pestre, helyzete ott tarthatatlan lett, és július 2-án székhelyét Szegedre kellett áthelyeznie. Ezzel egyidőben Pest megye székhelyét Kecskemétre tették át. 380 A kormány ismételten a népfelkelés meghirdetésére kényszerült. Mozgósították a városok és falvak elöljáróit, hogy minden fegyverforgatásra alkalmas férfit a honvédelemre készítsenek elő. 381 Nyári Pál arra szólította fel Pest megye lakosságát, hogy minden kovács és lakatos mester lándzsákat, a bognár és az ácsmesterek pedig lándzsanyeleket kötelesek készíteni. 382 Rendeletet adtak ki, hogy a nép kezén lévő fegyvereket gyűjtsék össze, hogy 377 Uo. 239-240. Az önkényuralom idején Sörös Imrét 10 évi börtönre büntették, amelynek nagyobb részét le is töltötte. 378 A város költségén Szilády Károly nyomdájában ki is nyomatta. 379 Barta: 1952. 5-6. 380 V. 317. a) 114-115. 381 V. 317. a) 97-98., ill. 108-109. 382 IV. 1601. a) 53/1849.
