A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

a kívánt mennyiségű élelmet, kenyeret és takarmányt el tudják készíteni, illetve a kívánt helyre el tudják azt juttatni.

346 A kecskemétiek április 10-én értek Ceglédre, majd kiegészülve a környező települések felkelőivel Monorra vonultak. A következő napokban Vecsés és Üllő térségében segédkeztek Asbóth ezredes manővereiben, aki április 14-én a népfelkelők helytállását megdicsérve hazaengedte őket.

347 A tavaszi hadjárat európai visszhangot is kiváltó győzelmi sorozatában a népfelkelők már csak esetleges, kiegészítő feladatokat kaptak. Nem is egészen egy évvel korábban fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy a császárra-királyra felesküdött katonák helyett egy olyan hadseregre lenne szükség, amely minden tekintetben a magyar kormány irányítása alatt áll. 1849. tavaszára, páratlanul rövid időn belül ez a katonai szervezet, a honvédeké ki is épült. Ráadásul ez a kétségtelenül nemzeti és nagyobb részt népi jellegű fegyveres erő jól szervezett és fegyelmezett volt, amely az előző hónapok harcaiban és manővereiben igen sok tapasztalatot is szerzett, a vereségekből is sokat okult. Tisztikarában páratlanul sok katonai tehetség volt fellelhető, akik közül sokan a következő évtizedekben más országokban igen nagy karriert értek el. 348 Szolnoktól Komáromig és Budáig a győzelmek igazi kovácsai ezek a honvédek voltak. A forradalom és a függetlenségi harc során megnyílt régen várt lehetőségek hatalmas erőket szabadítottak fel. Tóth Kálmán költői eszközökkel, de alapvetően helytállóan fogalmazta meg a kortársak döbbenetét és elismerését velük kapcsolatosan: „Csodálatos ifjú sereg,) Mely, nem tudni, hogyan támadt,) Napok szülték, s mégis mintha) Szülte volna három század ..." 349 Áprilisban és májusban a főhadszintér eseményei egyre távolabb kerültek mezővárosainktól, falvainktól, de a honvédseregben katonáink ezrei harcoltak Szolnoktól Komáromig. Ennek ellenére folyamatosan kellett részt vállalniok a hátországi katonai és szervező munkából, az élelmezésből és az egészségügyi szolgáltatásokból. További újoncok kiállítása és felszerelése, kiképzése és szállítása lett feladata a nagyobb településeknek. Az alábbi néhány eset érzékelteti, milyen gondok hárultak városainkra és a tisztviselőkre. Batta Sámuel kormánybiztos április 13-án értesítette Kecskemétet, hogy ide helyezik a hét főből álló vészbíróságot, amelynek működési feltételeit a városnak kellett biztosítani.

350 Május 2-án Répásy Mihály tábornok küldte meg rendeletét, amely értelmében Kecskeméten egy gyalogsági tartaléktelepet kell létrehozni. Ennek során a közkatonák mellett gondoskodni kellett egy törzstiszt, 10 főtiszt és 2 orvos megfelelő elszállásolásáról és élelmezéséről 346 Az általános felkelés végrehajtása esetén ezt a fontosabb feladatot nem tudták volna teljesíteni. IV. 1601. a) 24. kgysz. A három városnak naponta 60 ezer adag kenyeret, 20 ezer adag zabot kellett kiállítani és azt Nagykátára szállítani, amihez esetenként 100 kocsira volt szükségük. 347 IV. 1604. IV. 147. 348 Urbán: 1986. 525-526., ill. Bona: 1983. és 1988. 349 Hét évszázad magyar versei, Tóth Kálmán: Előre, 416. 350 IV. 1604. IV. 146.