A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

rodó negatív jelenségekről: a mind gyakrabban jelentkező gazdasági gondokról, az egyre gyakoribb visszahúzódástól és a nem ritkán súlyos fegyelmezetlenségekről. Nemcsak Félegyházán ürült ki a város pénztára,

288 hanem Kecskemét is 50 ezer forint kölcsönt volt kénytelen kérni a Honvédelmi Bizottmánytól, hogy a legsúlyosabb pénzügyi gondjait el tudja hárítani.

289 A tél folyamán Kiskunhalas is arra kényszerült, hogy 12 ezer forintot kérjen kölcsön a Honvédelmi Bizottmánytól.

290 A kisebb településeken talán még több gondot okozott a pénz hiánya. A szabadságharc sorsának alakulása szempontjából fontosabbnak minősült az a mind gyakoribbá váló szokás, hogy a jobbmódú parasztok, illetve polgárok maguk helyett szegényebb polgárt vagy cselédet állítottak nemzetőrnek, honvédnak.

291 Félegyházán, de még inkább Halason október folyamán egyre gyakrabban okozott gondot a város vezetőinek a toborzások végzése, a kellő számú nemzetőr, illetve önkéntes kiállítása.

292 Rudics Máté főszolgabíró körlevélben volt kénytelen meginteni a községeket, mivel a Duna vonal biztosítására szükséges kellő számú nemzetőrt nem állítottak ki.

293 Még súlyosabb gondot jelentett Végh Bertalan őrnagy számára a nemzetőrök rendbontása: „. . . különösen a 3-ik századhoz tartozandó nemzetőrök ollyantanképp viselik magokat, amint nemzetőröktől valóban éppen nem várható .. . vélek anyanyelven ismételve kiadott parancsokat tapodták lábbal, sőt f. hó 16- és 17-én közülük többen őrködésekre bízott vonalokat hír nélkül elhagyván, Szabadkára visszatértek.

294 Kiskunhalas város vezetői is igen kínos fegyelmezetlenséggel voltak kénytelenek október közepén szembenézni : „. . . ugyanis az idei kemény bortól elittasodott lakosság, részint még itthon bent a városban, részint a magunk pusztáin, sőtt még Dorozsma város határában is igen sok kihágásokat követett el. . ." Külön gondot jelentett számukra az ún. vadászcsapat, „. . . melly úgy látszik, magának a több nemzetőrség felett valamelly tekintélyt igényel. . .", amit a fegyelmezetlenségek miatt gyorsan fel is oszlattak.

295 Sok gondot okoztak a szabad csapatok soraiba jelentkezők is, Muraközy János levélben tájékoztatta Kecskemét város polgármesterét, hogy Lektszik Lászlót, aki a kecskeméti században szolgált, „. . . engedetlensége és lázítási törekvése, s istentelen káromkodásai által — több ízben intés és figyelmeztetés után is — rossz hangulatot akarván előidézni, mivel példás büntetése nem annyira ő reá mint az egész csapatra hozna szégyent, szigorú szemmel tartás 288 V. 141. A. 62—64. 289 IV. 1604. III. 58. 290 V. 240. XLVI. 165. 291 Mezővárosainkban a szabadságharc utolsó hónapjaiban egyre több hasonló értelmű szerződés jött létre. V. 309. Szerződések jegyzőkönyve, 73. és 73. sz. V. 201. B. Mm. 226. 144. 292 V. 240. XLVI. 123—124. 293 V. 342. Köri. jkv. 72. sz. 294 Szabadka, 4 A 99. pol. iratok 1848. II. nov. 19. 295 V. 240. XLVI. 121—122.