A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

Az áldatlan testvérharc felszámolására a Honvédelmi Bizottmány újabb erőfeszítéseket tett az ősz folyamán: „...mi a szerb és rác lázadókkali kibékülésre isten és ember előtt minden jog és okszerű kívánatok megadásában magunkat készeknek mutattuk, s a kibékülés s a múltak feledése nem a mi kérlelhetetlenségünkön, hanem az ők megátalkodott gonosz makacsságaikon szenvedett hajótörést. . ,"

280 A Bécsből inspirált szerb felkelés a következő hónapokban is igen nagy véráldozatokat követelt mindkét fél részéről. E vidék lakosságának feladatai közé tartozott a Duna menti vonal folyamatos ellenőrzése is. Szabadkáról, Bácsalmásról, Mélykútról és Jánoshalmáról éppúgy igénybe vették a nemzetőröket, miként Bajáról és Kalocsáról.

281 A korábban vagy időközben honvédnek beállt katonák százai vettek részt az ellenforradalom második katonai támadásában feltartóztatásában is.

282 Az újabb anyagi áldozatvállalások is érzékeltetik, hogy a politikai-katonai vezetés és a széles néptömegek között változatlanul jó a kapcsolat, töretlen a bizalom. A harcok során a sebesültek számára egyre több kötszerre, s katonák számára pedig fehérneműre, ruhára volt szükség. A kormány kezdeményezésére elindított gyűjtés eredménye, a segítőkészség gyorsasága egyaránt dokumentálta a nemzeti egység stabilitását. Csak Halasról 256 inget, 248 alsónadrágot, 108 lepedőt, 58 párnát, 17 cihát, 6 paplant, 86 törülközőt, 6 zsebkendőt, 1 pokrócot, 8 szalmazsákot, 31 sérvkötőt, 36 rőf kötözéshez használható vásznat, 2 dunyhát, 24 font tépést, 184 rőf vásznat, 16 derékaljat és 44 forintot gyűjtöttek össze.

283 Kecskeméten kb. kétszer ekkora mennyiség jött össze a gyűjtés során,

284 és a többi település is valóban hazafias kötelességének tartotta a kívánt áldozatvállalást. Baján „... a Bárány vendéglőben katonai hangászkar mellett rendezett, s a felvidéki vitéz tábor fehér ruhaneműinek beszerzésére szánt zeneestélyből beszedett pénzöszveg"

285 74 pengőforint szolgálta ezt a célt. Az általános segítőkészségre jellemző, hogy több település önként felajánlotta harangját, harangjait ágyuöntésre: „... a haza szorult helyzetén a lehetőleg segíteni kötelességét ismervén, a Baja városban lévő templomokból némely nélkülözhető harangjait ezennel felajánlja . . ."

286 A városnak csak egy kérése volt ezzel kapcsolatosan: az ágyukra írják fel Baja nevét, és a háború befejezése után kapja meg őket a város. Kossuth levelében ígérte meg kérésük teljesítését.

287 A folyamatos áldozatvállalások, a lakosság többségénél a szabadságharc iránti együttérzés és támogatás ténye nem vonhatja el figyelmünket a szapo280 Thim: III. 224. 281 V: 342. köri. jkv. X. 25. 282 Lestár Péter levélben számolt be a kecskeméti önkéntesek felvidéki útjáról. IV. 1930. b) 667. 283 Herendi: 1901. 60—61. 284 IV. 1604. III. 110. 2-85 IV. 1002. a) 1847—1848. 564—565. 286 IV. 1001. b) 305—307. 287 Kossuth Lajos az OHB élén II. 148.