A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

Az ellenforradalom szeptemberi első, majd Windischgrätz vezetésével történő második fegyveres támadás bizonyos mértékig elterelte a közvélemény figyelmét a mind kíméletlenebb, olykor rendkívül vérengző délvidéki háborúról. Bár a harcok változatlan hevességgel folytak, a Honvédelmi Bizottmány kénytelen volt novemberben 700 katonát kivonni ebből a térségből.

271 Ennek következtében a szomszédos területek városaira és falvaira fokozottabb terhek hárultak. Kossuth már november derekán felhívást küldött a Jászkun Kerületekhez, amelyben a nemzetőrség gyorsabb szervezésére intett, mivel a délvidéken zavargások voltak várhatók. Szükségesnek látta, hogy Balajthy Vendel kiskun kapitányt kormánybiztosnak nevezze ki.

272 Az őszi hónapokban Bács-Bodrog vármegye területén a szerb felkelők elleni harcot számottevően zavarta a kolera jelentős terjedése, illetve a közbiztonság szinte teljes hiánya. Fokozta a lakosság szenvedéseit az is, hogy a magyarok és szerbek között egyaránt jelentős számú „szegénylegény" lépett fel, akik kíméletlenül raboltak és gyilkoltak. Különösen hírhedtté vált Gojkovics Uros szerémi rablóvezér, akit később a szerbek űztek ki Bácskából, és a Szerémségben fel is akasztottak.

273 A jászkunok októberben újabb és újabb toborzást voltak kénytelenek végezni, hogy a megfelelő számú nemzetőrt kitudják állítani. Félegyházáról 700 főt, köztük 39 lovast irányítottak Obecse térségébe.

274 Halason újabb 217 katona toborzása okozott nehézséget.

275 A bajai nemzetőrök szinte folyamatosan Verbász térségében teljesítenek szolgálatot. Felfegyverkezésük is javult. Október elején 492 fegyvert szállítanak nemzetőreink számára.

276 Alig állították ki a szükséges létszámú újoncot Félegyházán és Halason, november elején újabb 1200 nemzetőr kiállítására kötelezték őket.

277 November elején a 16. huszárezred szervezését Kecskeméten a korábbi bevonulások, nemzetőri szolgálatok ellenére is kedvezően fogadták. Amikor gróf Károlyi István 8-án „. . . délután városunkban megjelenvén, az általa alakítandó lovas ezredbe lépni kívánók részére zsinórmértékül szolgálható feltételeket ugyanaznap kihirdette, melyek másnapra nyomtatásban is elosztván, népgyűlésben közönségesítették, mire nagy számú fiatalság, az ifjú nemzedék virága, magának az ezredes grófnak kezet adván felcsapott, kik közül többeket azonnal tisztekül kinevezett..." A szegényebbek felszereléséről maga a város gondoskodott.

278 A toborozás eredményeként 48 óra alatt 292 önkéntes jelentkezett, köztük a város tiszti főorvosa, Mándy Pál is.

279 271 Kossuth Lajos az OHB élén I. 437-438. 272 Uo. 476—478. 273 Thim: 1896. I. 534. 274 Fekete: 1987. 28. 275 V. 240. a) XLVI. 123—124. 276 V.L. Bács-Bodrog vm. alispáni iratok. 1848. 1608. doboz, 27. 277 V. 201. c) 20. 115. 278 IV. 1601. a) 167. kgysz. 279 Hajagos: 1892. 92.