Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

hatáskörében ismeretlen elgondolás alapján feltartóztatta a vonatszerelvényt és a többszáz családot gyermekkel együtt, a deportálás idejéből rossz emlékű tégla­gyárba telepítette. Ebben a rendőrség hatáskörébe nem tartozó akcióban a városi rendőr­kapitányságnak nem volt szerepe. Teljes egészében a politikai osztály hajtotta végre. Miért történt ez ? Bácskai németek elleni ellenszenv, bosszú a deportáltak­ért ? Nghéz erre választ adni. Kb. egy heti visszatartás után valószínű felsőbb parancsra, az ezer főt szám­láló kitelepítettet útba indította Németországba, az eddig magukkal hozott értékek és felszerelés nélkül. A visszatartott felszerelés több nagy raktárhelyiséget töltött meg és nagy értéket képviselt. Ez a rossz emlékű vagyonelkobzás hosszú ideig foglalkoztatta a város lakosságát és a felettes hatóságokat is. A visszatartott értékeket Bánó Mihály kiosztotta, részben a rendőrség rászoruló tagjainak és a menekült lakosságnak. Amikor a Belügyminisztérium igazolásra szólította fel, azzal érvelt, hogy a B. M. közel félévig nem tudott gondos­kodni a demokratikus rendőrség gazdasági ellátásáról, ezért a sváb holmik egy ré­szét kötelességének tartotta juttatásnak felhasználni. Megokolásnak ezt, bár volt benne sok enyhítő körülmény, nem lehetett elfogadni. A szándék és a végrehajtás körülményeit bírálták, nemcsak a polgári pártok, hanem a szoc. dem. párt is. Az üggyel a napi sajtó is foglalkozott. A hosszabb idő óta gyűjtögetett panaszanyagot felhasználva propagandát indítottak Bánó Mihály ellen és 1945. szeptember 24-én megtartott városi tanács­ülésen hozott határozattal felmentették főkapitányi tisztségéből és helyette dr. Mikes Iván rendőr fogalmazót jelölték Délpest vm. főkapitányának. A Belügyi és Igazságügyi Minisztériumok, valamint az Országos Főkapi­tányság a felhalmozódott panaszok és a Városi Tanács által hozott határozat alap­ján a Bánó Mihályra vonatkozó döntést elfogadta és így dr. Mikes Iván lett a fő­kapitányság vezetője. Ez az intézkedés újabb szervezési zavarok forrása lett. Bánó Mihály még rendőri beosztást sem kapott. így tört ketté egy igen tehetséges, hatalommal élni nem tudó, szertelen fiatalember karrierje, aki szerencsésebb feltételek mellett sokra vihette volna a rendőri pályán. Azok voltak a felelősek érte, akik téves megfontolás alapján felelősség­teljes funkcióba helyezték. 1945. év közepén a városi rendőrség az államrendőrség hatásköre alá került. Dr. Mikes Iván az államrendőrség fogalmazója a rendőrfőkapitányi be­osztása mellé, mint a kisgazdapárt és a csatlakozó polgári pártok jelöltje ezredesi rangot kért. Csak ezredesi ranggal és megfelelő testőrgárda fedezete mellett volt hajlandó átvenni hivatalát. Az Országos Főkapitányság ezért Deméndi László rendőrőrnagyot bízta meg a főkapitányság ideiglenes vezetésével. A rendőrkapitányságnál nem okozott megrázkódtatást a főkapitány sze­mélyének változása, csupán a politikai osztály munkamódszere változott meg. 1945. december 3-án megtörténtek a belügyminiszteri kinevezések. Garzó Lajos volt rendőr főtanácsos — ezredes Imre Gábor kapitányságvezető — alezredes Szarka Jenő rendőr tanácsos — alezredes Theil Ottó örsz. parancsnok — alezredes Bárd Dezső pol. oszt. vez. — alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents