Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
A Belügyminiszter rendelete a törvényhatóságok első tisztviselőihez és a rendőrjőkapitányokhoz a rémhír terjesztőkkel szembeni szigorú eljárásról. A háború kitörése óta tapasztalt jelenség, hogy egyes személyek a háborúval kapcsolatos eseményeket erősen nagyítva tovább terjesztik, sőt olyan híreket is koholnak, amelyek megállapíthatólag minden alapot nélkülöznek. A hadviselés elsőrendű érdeke az, hogy az ország lakosságának minden tagja józan ítélőképességgel nézze az eseményeket és a háború végső kimenetelébe vetett hitét rendületlenül megőrizze. Ennek a jövőben vetett bizalomnak az alapjait rombolják össze azok a felnagyított, sőt minden alapot nélkülöző híresztelések, amelyek különösen az alacsonyabb értelmi színvonalon álló lakosság körében azután igen könnyen kapnak hitelt. Természetes következménye az ilyen vészhírterjesztésnek az is, hogy a hírek hatása alá kerülő személyek munkakészségüket veszítve a termelés folytonosságát és zavartalanságát is veszélyeztetik, amelyet pedig a hadviselés szempontjából a legmesszebbmenő mértékben kötelességünk megóvni és biztosítani. A vészhírterjesztés káros következményeinek megakadályozása céljából felhívom a figyelmet, hogy az 1930: III. tc. 80. §-a értelmében: „aki háború idején a hadviseléssel kapcsolatban vészhírt kohol, vagy valótlan hírt terjeszt, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő", az 1937: X. tc. 2 §-a szerint pedig: „vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki olyan hírt kohol vagy olyan valótlan hírt terjeszt, amely a közrendet vagy a köznyugalmat zavarja vagy az ország külső politikájának érdekét veszélyezteti, avagy az ország gazdasági helyzetét vagy hiteléletét károsan érintheti." A vészhírterjesztést tehát a fenti jogszabályok bűncselekménnyé nyilvánítják. Emellett azonban kétségtelen az is, hogy a vészhírterjesztés — attól függetlenül, hogy bűncselekmény — egyszersmind a közrend és a közbiztonság szempontjából aggályos magatartás fogalmát is megvalósítja és így az azt elkövető személlyel szemben a 8130/1939. M. E. számú rendelet értelmében helye van a rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is. A fennálló törvényes rendelkezésre tekintettel felhívom tehát, hogy a vészhírterjesztés megakadályozása érdekében a rendelkezésre álló összes törvényes eszközt (kitiltás, rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezés stb.) a legerélyesebben alkalmazza. Ebből a célból utasítsa egyszersmind alárendelt közegeit, hogy a jövőben elsőrendű kötelességként kísérjék figyelemmel az e téren mutatkozó jelenségeket és minden személyt, akiről megállapították, hogy vészhírterjesztéssel alaposan gyanúsítható, megfelelő igazolás után haladéktalanul jelentsenek fel, hogy velük szemben a fenthivatkozott jogszabályokban biztosított megtorló rendelkezések alkalmazhatók legyenek. Budapest, 1944. évi szeptember hó 18-án. A miniszter helyett : Horváth Béla Kétoldalas sokszorosított körlevél. — BKML Baja Polgármesteri iratok 1944—5456. A bajai polgármester helyettese 1944. szeptember 27-i keltezéssel körözvényt intézett a városi tisztviselőkhöz, melyben majdnem szórói-szóra közölte a fenti irat első bekezdését és az utolsó bekezdés végét.