Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Bevezetés A kötet a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött, az 1944-es és 1945-ös évekből megmaradt fontosabb dokumentumok egy részét tartalmazza. Természetesen, mint minden válogatásnál, ennél is felvetődhet a kérdés, hogy a közölt iratok valóban a legjellemzőbbek-e erre a korszakra ? De miként a víz legjelentősebb elemei egy cseppben is vizsgálhatók, úgy ez a ,,csepp" is tükrözi a kérdéses kor embereinek gondolkodását, cselekedeteit. Nagyon nehéz ilyen közeli korszakról — mely még majdnem mindnyájunk emlékezetében elevenen él — ,,sine ira et studio" értekezni, átfogó értékelést kialakítani. A kiválasztott iratok szoros időrendbe állítása mutatja be leginkább az eseményeket a maguk természetes folyamatában, bár éppen ennél a korszaknál bizonyos hullámzást is előidéz, mert egyik helyen előbb, másik helyen később foglalkoztak ugyanazzal az üggyel, vették tudomásul, illetve kísérelték meg végrehajtani az egyes rendelkezéseket. Mindezek alapján láttuk szükségesnek, hogy egy rövid tanulmányban foglaljuk össze az eseményeket, ezáltal is elősegítve az iratok közötti tájékozódást. Ez a viszonylag rövid időszak három jól elválasztható korszakra osztható: 1. A felszabadulás előtti időszak. 2. A felszabadulástól 1945. január 16-ig. E dátum azért lényeges, mert ekkor találjuk iratainkban az első nyomát az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedéseinek, vagyis ekkor érkezett meg a Magyar Közlöny 1. száma és az addigi helyi kezdeményezéseket felváltotta a központi irányítás. 3. 1945. január 16-tól 1945. augusztus 24-ig. E korszakban fokozatosan helyreállt az államrend, államigazgatás és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően stabilizálódott a helyzet. Legfontosabb feladata ennek az időszaknak a földreform végrehajtása és a termelés megindítása volt. Az iratokat betűhíven, a korabeli helyesírási szokásokkal és az elkövetett hibákkal együtt közöljük — némelyikre éppen az a legjellemzőbb, hogy az íráshoz nem szokott ember, milyen nehéz feladattal került szembe, amikor tollat fogott. Ahol lehetséges volt, igyekeztem az érintett ügyek elintéződésót is felderíteni és a szöveg után megjegyzésben ismertetni. Általában az egyes iratok teljes terjedelmükben szerepelnek, az esetleges kihagyásokra ugyancsak jegyzetben utalunk. A dokumentumok közötti tájékozódást segíti a név-, helynév-, és tárgymutató, továbbá a rövidítésjegyzék. A kötet a mai Bács-Kiskun megyével foglalkozik, tehát egy akkor