Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

igazgató — az iparos- és kereskedő tanonciskola két-két termében adott helyet iskolánknak, melyeket előzőleg befűttetett és beüvegeztetett. Ezen a napon—nagy örömünkre — eljött iskolánk volt kiváló és nagyrabecsült igazgatója, Rónai Sándor ny. tanítóképző intézeti igazgató, aki előrehaladott kora és a hadműveletek alatt elszenvedett anyagi és lelki megrázkódtatásai ellenére is felajánlotta szolgálatait iskolánk érdekében. A létszám napról-napra szaporodott. Már Szentes alól is jöttek vissza növendékeink. Létszámunk már elérte a 61 főt. Még mindig nem mehettünk be iskolánkba, mert az orosz katonai kórház ott tartózkodott . . . Növendékeink haladását — ezen idő alatt — úgy irányítottam, hogy a tantervi anyagnak az első félévre kijelölt részéből tantárgyanként 15—15 tételt állítottunk össze, amely összefoglalja a tananyag leglényegesebb részét. Ezt tűztük ki az első félév anyagaként. A szorgalmi időt — szaktanárok hiánya következtében — úgy töltöttük ki, hogy 8 —10-ig növendékeink átvették az aznapra kijelölt tételeket, 10—12-ig beszámoltak az anyagról. Megkapták a továbbhaladásukhoz szükséges magyarázatokat és irányítást . . . Közben meghallottuk, hogy az orosz katonai kórház iskolánkból elköltözik. A karácsonyi szünet idejére 3—3 tanulóból álló őrséget szerveztem, hogy valamennyire megakadályozzam bútoraink és tüzelőanyagunk elhordását. Növendékeimmel behordattam az intézet udvarán lévő bútorokat a tornaterembe. Több helyen lévő bútorainkat, zongoráinkat, harmóniumainkat és amit még időközben a városban széthordták, azt is fáradságos munkával a tornaterembe gyűjtöttük össze. Összekéregetett anyagokból, épületekben, pincében talált maradványokból, ablaküvegekből a földszinten 6 helyiséget rendeztem be iskolának, melyet a pincében víz alatt álló szénből fűtöttünk. A december 18-i német bombázás a még épségben lévő ablakaink nagy részét is tönkretette. A munka lijból kezdődött. Ismét megteremtettük a tanítás lehetőségét . . . Az udvaron lévő nagy fatönköket és kitermelt fákat tornaórákon vágtuk fel, hogy a tantermek fűtését biztosíthassuk . . . Előre láthatólag január 31-én megejtjük a félévi osztályozó értekezletünket. Ugyanakkor módszeres értekezletet tartunk, melyen megvitatjuk a következő félév nevelési- és tanítási eljárásait. Egyúttal kiválasztjuk a magyar nyelv, történelem, neveléstudomány stb. tárgyakból a rend. kívüli iskolaévben tanításra kerülő legfontosabb anyagrészeket, valamint a demokratikus szellem kialakítása érdekében esetleg szükséges változtatásokat . . . Az előadó — az első félév bezárásával kapcsolatban jelenti, hogy remélhetőleg f. hó 31-én osztályozó értekezletet tarthatunk. Február 1-én — a rendtartás értelmében — az előadásokat rendszeresen látogató tanulók megkapják a félévi osztályzataikat. A későn jelentkező, tanulással eddig nem foglalkozó tanulók a hiányok pótlására haladékot kapnak. Félévi osztályzatukat a végzett anyagból való beszámolás után kapják meg. Megjegyzi, hogy az előrehaladásban nagy zökkenést okoz a tanszerek és szertárak teljes hiánya. Ez különösen a fizika, kémia, kézimunka és rajz tanításánál, valamint a dolgozatok írásánál tapasztalható. Hangszereink többé-kevésbbé megvannak, jónak nevezhető állapotban, amely minden osztály zenegyakorlási lehetőségét biztosítja. A testnevelési órákat az intézet rendbehozásához szükséges fontos munkákkal, a fűtéshez szükséges fa felvágásával, a szénnek víz alól való naponkénti kibányászásával, valamint hurcolkodással tölti el a szaktanár, míg valahogyan az intézet helyre nem áll.