Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

nyi István, Simonyi Dezső, Barta Károly, Túlit Péter, Görög József, Lajos József, Nagy Balázs elvtársak és sokan mások; Hideg Andrásné Bakodi Ilona, az első női párttag, akit hamarosan követtek sorban Eszik Istvánné, Romhányi Istvánné, Lengyelné, — a hős Romhányi lány, aki mártírhalált halt bátyjához méltóan, igaz kommunistaként élt és igaz kommunistaként halt is meg néhány évvel ezelőtt, — Sikár Jánosné, Feketéné Eszik Gizella, Drahos Hona, Hegedűs Józsefné és a többi lelkes női párttag, akik kezdettől fogva tevékenyen részt vettek a párt építésében, munkájában. A pártszervezés, építés első úttörői voltak: Seres József, Kovács István, Balázs István, Cseh László, a pártszervezet későbbi titkára, városunk polgármestere, ma a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, Hideg János, Tarjányi Sándor, dr. Bátonyi László, Keresztesi Béla, Mogyoró József és ki tudná mindazokat az elvtársakat felsorolni, akik a pártszervezés, építés hősi korszakában jeleskedtek, dolgoztak, harcoltak pártunk erősítésén. A párt mozgósítására megkezdődött a hivatali munka. Az emberek előjöttek a pincékből, bunkerokká avatott odúkból, üregekből és felvették az abbahagyott munkát. Eltakarították a romokat, törmelékeket. Kinyitották az üzleteket. Megindult a városban az élet. A munkák beindításának alapját az a pénzösszeg biztosította, amelyet Kukella Sándor elvtárs a szülőotthonban talált s melyet — 18 500 pengőt — a közigazgatás vezetőjének, Csányi Sándor polgármesternek adott át. A pártélet anyagi fedezetét a tagok önkéntes adakozásából biztosítottuk. A követelmények azonban a helyzet szilárdulásával, a tagság növekedésével, a problémák sokasodásával mind nagyobbak lettek s ezek megoldásához, az ügyek helyes viteléhez hiányzott a központi irányítás, útmutatás. Éppen ezért a pártszervezet taggyűlése 1944. november 10-e körül engem, mint a pártszervezet elnökét és Haracsi Mihályt, a pártszervezet titkárát, határozatilag kiküldött Szegedre, a Központi Vezetőséggel való kapcsolat felvétele és az ügyek további vitelére vonatkozó utasítás kikérése végett. Egy szovjet katonai teherautón utaztunk el. Három napi szegedi tartózkodás után sok hasznos tanács és gazdag tapasztalat birtokában jöttünk haza. Szegeden Farkas Mihály elvtárssal tárgyaltunk, aki megadta a pártvezetés és a pártmunka legközelebbi irányelveit. A kapott utasítás értelmében Haracsi Mihály párttitkári funkciójáról lemondott. Megalakult az új vezetőség ós az új párttitkár Romhányi József elvtárs lett. Az új pártvezetőség az egész párttagság tevékeny részvételével, a győzedelmes Szovjet Hadsereg helyi parancsnokságának állandó támogatásával irányította a város életét. Szinte hihetetlenül rövid idő alatt eltüntette a háborús nyomokat. A párt szervezésével megalakult az úgynevezett ,,botos" rendőrség s a civilruhás, karszalagos rendőrség Túlit Péter irányításával csakhamar helyreállította a rendet és a közbiztonságot. Közben az egész ország életében óriási változások következtek be. Sorban szabadultak fel falvaink, városaink. Debrecenben megalakult az új, demokratikus magyar kormány. Felállították az ország felszabadulásához hozzájáruló demokratikus magyar hadsereget. 1944. december 21-ére, a nemzeti összefogás jegj^ében — összehívták a nemzetgyűlést. A nemzetgyűlésre városunk pártjai is elküldték jelöltjeiket, hogy a felszabadult városunkat, a demokratikus országépítés útjára lépett népünket képviseljék a történelmi jelentőségű debreceni nemzetgyűlésen. A képviselők kijelölése ügyében a Kisgazda Párt részéről Faraghó Gábor,