Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

úrral közölni fogom Alispán Úr azt a rendelkezését, hogy az anyag egyes megbízható személyeknél legyen elhelyezve. Nem tudom, hogy hogyan intézkedjem a tenyészállatok elszállítása és biztosítása tekintetében, mert egyrészt azt sem tudom, hogy hová szállítsam az állatokat, másrészt pedig, hogy milyen közlekedési eszközzel. Szükség esetén Budapestről kellene ezeknek az állatoknak elszállítását biztosítani. Azokat a tisztviselőket, akiknek lakcímét és tartózkodási helyét sikerült megállapítanom, szolgálattételre — fegyelmi felelősség terhe mellett — berendeltem. A hivatali munka minden vonalon folyamatban van. Az ellenséges betörés közelsége folytán f. hó 8-án a három havi fizetést a tisztviselők s egyéb alkalmazottak részére folyósítottam. Jelenleg semmiféle pénzzel nem rendelkezünk. A város pénztára üres. Az adó nem folyik be. A bankból pedig nem tudunk pénzt felvenni, mert a két bank igazgatója és tisztviselő kara is eltávozott és nem találhatók. Lehetetlenné válik, ha így marad a helyzet, a hadisegélyek kifizetése is, mert bár a kiutalást és a névjegyzéket elkészítjük, a kir. adóhivatal vezetőinek és tisztviselőinek távolléte folytán és pénz hiányában az annyira fontos hadisegélyeket kifizetni nem tudjuk. A város tárolt tüzifakészletének nagyobb részét az első napok zűrzavarában az átvonuló katonai alakulatok lefoglalták és elvitték, a megmaradót pedig — a béke megóvása érdekében — kiadtam a sütőmestereknek, akik éppen ma jelentették, hogy az a fa is teljesen elfogyott. Jelenleg még lehetőségem sincs a tervezett fakitermelés foganatosítására, mert fogatom nincsen. A hadköteleseknek el kell hagyniok a város területét és így egyenlőre nemcsak a tüzelőellátás, de a kenyérellátás is bizonytalan. Mindenesetre mindent elkövetünk arra vonatkozólag, hogy a kérdés megnyugtató megoldásra vezessen, akár a kitermelés végrehajtásával, akár pedig az eltávozott lakosság fakészletének lefoglalásával. Teljesen magamra vagyok utalva, de ez számomra csak annyit jelent, hogy erőim végső megfeszítésével és a felelősség végsőkig való fokozásával és vállalásával városom és hazám javát szolgáljam. Ezt teszem magam és ezt kívánom meg minden tisztviselőmtől és alkalmazottamtól. Itt maradásom nagy megnyugvást kelt a város közönségében és hitem szerint is igen nagy értékek megóvását jelenti. Kérem Alisrján Urat, szíveskedjék itt tartózkodásomat a M. Királyi Belügyminisztérium Városi Osztályának tudomására hozni, mert értesülésem szerint ott nem tudják, hogy hol tartózkodom. Kiskunfélegyháza, 1944. október 17. Dr. Pálos Károly s. k. polgármester Kétoldalas, géppel írt tisztázat, a polgármester aláírásával, a polgármester városcímeres levélpapírján.