Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS A tavaszi munkák elvégeztetése az igaerő, a munkaerő és a gépekhez szükséges üzemanyag hiánya miatt reménytelennek tűnt. Az üzemanyaggondokat a Szovjet Katonai Parancsnokságok útján — azok segítségével —. kívánták megoldani (129. számú irat). A bajai Termelési Bizottság legfontosabb célkitűzésének az üzemanyag biztosítását tekintette, majd a vetőmag-,munkaerő stb. szükségletek összeírását határozta el. Hasonlóan jártak el Kalocsán (148. számú irat) és Kecskeméten is (132. számú irat), bár sokkal nehezebb körülmények között. A Termelési Bizottságok megalakítását egyébként a 30 300/1945. F.M. számú rendelet írta elő. A hiányzó üzemanyagot végül az orosz katonai főparancsnokság biztosította a magyar kormány részére s elkezdődhetett a munka (142. számú irat). Megkezdődött, de nem folyt zökkenők nélkül, mert az üzemanyag nem érkezett meg időre, a közmunkák folytatódtak, igaerő pedig nem volt, illetve nagyon gyakran igénybe vették (146. és 163. számú irat). Az állatállomány mennyisége egyébként is katasztrofális mértékben lecsökkent (Függelék IV. szám). Kecskeméten a január első felében végzett felmérés szerint az 1943. évi 7420 db-os lóállomány 1645 db-ra csökkent, vagyis az állomány 78 %-a veszett el.

140 Az összeírások adatai általában csak rövid ideig tükrözték a tényleges helyzetet, mert szinte naponként csökkent az állatok száma. Ezt a folyamatot nem akadályozta meg az általános vágási tilalom sem (135. és 136. számú iratok). A fellépő járványos állatbetegségek pedig még inkább lerontották az amúgy is csekély állományt (178. számú irat). A földek megmunkálásának közös érdekei miatt a magyar-jugoszláv határon is lecsendesedtek az ellentétek és egy időre helyi intézkedésekkel biztosították a „kettős birtokosok" határ átlépését (120. számú irat). A nehézségek ellenére óriási erőfeszítésekkel ugyan, de pl. Kecskemét határát 95 %-ban megművelték (191. számú irat), a nyári munkákat pedig a kölcsönös segítség (184. számú irat) alapján sikerült megoldani (Függelék V. szám). IPAR Az ipar megindítása még nehezebb volt, mert a berendezések jórésze megrongálódott, nem volt nyersanyag, üzemanyag, a megmaradt épületeket pedig más célokra használták (133. számú irat). Ennek ellenére, mivel a gyárak tulajdonosai elmenekültek —akadtak vállalkozók, akik kedvező bérleti feltételek és elővételi jog ellenében hajlandók lettek volna üzembe helyezni a bizonyára nagy hasznot hajtó gyárakat (133. a. és b.; 149. a. és b. számú irat). A kecskeméti polgármester szerződést is kötött, vagy készült kötni ezen üzemek hasznosítására, de végül az államhatalom megszilárdulása után, hatáskör hiányában elálltak a végrehajtástól (Függelék VI. szám). Baján speciális problémaként jelentkezett az élesztőhiány, ezért gyártását saját erőből oldották meg (141. számú irat). Kecskeméten 1945. május 20-án jelentette be az újság, hogy megkötötték a városban az első kollektív szerződést, az asztalosipari munkások és munkáltatók. Ebben kikötötték, hogy csak a szabad szakszervezet tagját foglalkoztathatják.

141