Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

ratikus politikai szervezkedést. Megerősödtek, megalakultak a Kommunista Párt szervezetei a községekben és áprilisban már járási vezetőség is működött (173. a. és b. számú irat). A kommunisták nagy gondot fordítottak a termelés megindítására és a lakosság politikai, kulturális nevelésére (196. számú irat). A többi párt szervezkedése nagyobb mértékben csak január vége felé indult meg (104. és 108. számú irat), amikor általánosan ismertté vált a Nemzeti Bizottságok és ezen belül a politikai pártok fontossága az új élet megteremtésében. Ekkor alakult meg pl. Baján a Független Kisgazda Párt (109. számú irat), s február 8-án jelentették be a Nemzeti Parasztpárt megalakulását Kecskeméten.

116 Egyes pártok szervezkedése helyenként nagyon eltolódott, pl. Kecskeméten március 11-én közölte az újság a Polgári Demokrata Párt megalakulását,

117 a községekben pedig a Szociáldemokrata Párt szervezkedése indult meg késéssel, és csak szórványosan jelentkezett (214. számú irat). A pártok közötti nézeteltérések korán felbukkantak, de a nyár folyamán különösen kiéleződtek. Néhány helyen a pártok törvényessége is kétséges volt (203. számú irat). A reakciós elemek beférkőztek egyes pártok soraiba elsősorban a Kisgazda Pártba, de néhol a Szociáldemokrata Pártba is (200. számú irat). A feléledt reakció ellenséges propagandája (145. számú irat) állandóan támadta a Szovjetuniót és a földreformot.

118 A szakszervezetek szervezkedése is ekkor indult meg nagyobb mértékben, szervezeteik a községekben is megalakultak (143. számú irat). Még a különböző értelmiségi rétegek is szakszervezetekbe tömörültek, ezért a bajai Nemzeti Bizottság e kérdésben úgy foglalt állást (121. számú irat), hogy ilymódon a különböző érdekképviseleti szervek helyét az önkormányzati testületekben vegyék át teljesen a szakszervezetek. A szabad szakszervezetek mindenütt szilárdan a Kommunista Párt politikája mellett álltak (119. b. számú irat). Ezért vádolták meg a polgári pártok a szakszervezeteket azzal, hogy képviselőik bevonása az önkormányzati testületbe azt jelenti, hogy a munkásság már legalább háromszoros képviseletet nyer (126. számú irat). A szakszervezetek nagy lendülettel szervezkedtek s pl. Kecskeméten eredményes bérharcot is vívtak (192. számú irat), de csak később, az országos szervek létrejötte után, — rendeződött végleg a helyzetük (214. számú irat). Némileg eltérő a közalkalmazottak szervezkedése, mivel a tisztviselők egy ideig elzárkóztak a szakszervezeti mozgalomtól (126. számú irat), (bár kivételképpen meg kell említenünk Kiskunhalast, ahol szervezetükkel az elsők között találkozhatunk (52. számú irat), és csak a nyár folyamán alakították ki szakszervezetüket, amint a ,,Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetsége Kiskunhalasi Csoportja" tájékoztatta a soltvadkerti elöljáróságot.

119 Ezek szerint Magyarország összes közigazgatási tisztviselője a Budapest, VIII. Mária u. 10. sz. alatti Országos Szövetséghez tartozik, melynek egyes városokban (nem mindig járási székhelyeken pl. Kiskunhalas nem volt az) helyi csoportjai működnek. Ezek szervezik meg a községeket, ahol „Befizető Választmány"-okat működtetnek. Tehát szervezetüket felülről lefelé építették ki. Meg kell még emlékeznünk az ifjúsági szövetségekről. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ, korábban MDISZ vagy egyszerűen DISZ) Szegedről intézte első felhívását az ifjúsághoz és különböző ifjúsági