Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

1945. június 23 À Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara jelentésének kivonata (1945—2661) Járásonként a mezőgazdaság helyzete a következőképpen alakult: Az alsódabasi járásban Ladánybenén a burgonya vetésterülete ti 15 holdról 700-ra, a kukorica 748 kat. holdról 1819 holdra nőtt. Ez az emelkedés az őszi vetés és az ipari növények rovására történt. Dunavecsei járás. Az őszi vetésterületek 40%-át teszik ki a tavalyinak. Pl. búzánál Apostag 34, Dunapataj 30, Dunavecse 25, Harta 60, Solt 50%. A szántóterület 96%-át felszántották. Apostagon a tavaszi árpa 280 kh-ról 370-re, a zab 160 holdról 25Ó-re nőtt, másutt kb. megegyezik a tavalyival. A burgonya is változatlan. Nőtt a kukorica 25 —40%-kal és a napraforgó pl. fíartán 410, Dunapatajon 150, Solton 1025 kh. Kalocsai járás. Az őszi vetésterület Sükösd, Foktő a normálisnak 10%-a, Dusnok, Drágszél, Homokmégy 20—30—40%, Szakmar, Géderlak 65 — 70%. Tavaszi gabonában árpa Homokmégyen 988-ról 1400 holdra, Úszódon 250 holdról 450 holdra, Foktőn 289 holdról 402-re nőtt, A zab Dusnokon 496 holdról 700-ra, Homokmégyen 442-ről 800-ra Szakmaron 522-ről 600 holdra nőtt. A burgonya csak Foktőn nőtt 134— 254. A kukorica Homokmégyen csökkent (2500 — 2150), másutt átlag 30 — 60%-os tért hódított. A földek 80—85%-át művelték meg. Kiskőrösi járás. Az őszi vetésterület mindenütt meghaladja az 50%-ot, Kecel (25%), Kiskőrös (35%) kivételével. Prónayfalván 60 —70%, Soltvadkerten 75%. A tavasziakban kisebbek az eltérések. Páhin a földeknek csak 82%-át művelték meg. Kiskunfélegyházi járás. Az őszi vetések területe Okécskén 25%, Alpár és Újkécskén 30—33%. A többi helyeken 2/3-át teszik ki. Pálmonostorán a búza 90, a rozs 80%-át elvetették. A tavasziak kevesebb helyet foglalnak el, de a kapások területe nőtt átlag 20%-kal. A napraforgó vetésterülete Újkécskén az össz. területből 4%, másutt átlagban 2 — 3%. A szántók 95—100%-át művelték meg. Kunszentmiklósi járás. Őszi vetés Kunszentmiklóson 25%, Fülöpszálláson 33%, Izsákon 50%, Kerekegyházán 45%, Szabadszálláson 55%, Orgoványon 60%. A tavaszi árpa területe nőtt Orgoványon 450—546, zab viszont csökkent 681-ről 470-re. Járási átlagban növekedett a kukorica és burgonya 20 — 30%-kal. A földek 94—100%-át felszántották. Bácsalmási járás. Oszi gabonábiá átlagban 50%-ot értek el, rosszabb Mátételke (30%), de Tompa közel 90%. A bajai járáséhoz hasonlóan a területek jelentékeny része műveletlen. Tataházán csak 60%, Kunbaján 68%, Baja város 80%, Hercegszántón 55%, Garán 70%, Dávodon 85%-ban művelték msg a földeket. Csávoly, Bácsbokod, Bácsborsod, Katymár, Vaskút alig szántotta fel a terület 50%-át. A jánoshalmi járásban minden földet megműveltek. Az ősziek alig érik el az 1/3—1 /2-t a tavalyinuk. Főleg kukoricával pótolták. Erősen csökkent a napraforgó. Garán pl. 554 kat. holdból semmi sem maradt. Hercegszántón 204 holdból 20, Kisszálláson 300 holdból 200 hold maradt, A cukorrépa 450 holdról 80-ra, a len 200-ról 140-re csökkent. A kamara területén korán kitavaszodott, de február végén március elején nem lehetett a munkát megkezdeni, ezért későn lehetett csak elvégezni a tavaszi feladatokat. Ennek ellenére a bajai és bácsalmási járás kivételével megművelték a terület 95%-át. A tavasziak kezelése viszont vontatottan indult és a szárazság miatt ritka maradt. A rövid tenyészidejű növények vetőmagkészletében hiány volt, nem volt elegendő kukorica, napraforgó, köles és pohánka mag. így történt, hogy Kiskunhalas 51 780 kat. hold szántóterületének 95%-át megművelték, de csak 38 959 kat. holdat vetettek be. Általában az őszi gabonákból gyenge, közepes, a tavasziakból gyenge termés várható. A szőlő és gyümölcs vonatkozásában az enyhe tél kedvező volt, mert bár takaratlan maradt, kár nem érte. csak az áprilisi fagyoktól. Fagykárt jelentettek Apostagról, Foktőről, Homokmégyről, Tiszaújfaluról (50—55%), Hercegszántóról (40%), Garáról (25%), Ujkéeskéről (itt jégverés volt). A gyümölcstermés kielégítőnek mutatkozott. Jelentős bogárkárt jelentettek Üjkécskéről ós Kunbajáról, a szántóföldi növényeken. A gabona- és állatárak nagyon változóak, de mindenütt magasak. Sok helyen egyáltalán nincsenek készletek, ezért nem jelentettek. Kenyérgabona Sükösdön 200 P., Úszódon, Tasson, 800 P., Kunbaján 250 P. A takarmánygabonák közül a kukorica Kiskunhalason 200 P., Dusnokon 300 P., Foktőn 500 P., Sükösdön 180 P., Jászszentlászlón 120 P., Tass 400 P. volt májusban.