Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

sági tag előadja, hogy bár a tárgysorozatban ezen előadandó ügy nem szerepel, de mint égetően sürgős közügyet kénytelen a bizottság elé terjeszteni. Kérdezi bizottságot, hogy van-e tudomása arról, hogy a kenyér jegyes lakosság már ötödik napja nem kap kenyeret. Ezen jelenség oka felől érdeklődik. Elnök: többek hozzászólásából megállapítja, hogy ezen bejelentés valóban megfelel a tényeknek, megállapítja, hogy a kenyér hiányának fő oka az, hogy a községi közellátás által a malmokba küldött rozsot a malmok mindezideig nem őrölték meg. Gubacsi Gábor: bizottsági tag előadja, hogy ez nem volna akadály, mert az ő kezelésében lévő gabonaraktárában a helyi közellátás részére — amellyel a helyi közellátás szabadon rendelkezik — 200 métermázsa búza van tárolva, Ha a malmok a jelen pillanatban rozsot nem őrölnek, úgy semmi akadálya annak, hogy ahelyett búzát ne lehetne a malomba vinni és őröltetni. Bizottság az elhangzottak alapján felhatalmazza elnököt, hogy ebben az ügyben keresse meg a község vezetőségét és hasson oda, hogy a kenyérjeggyel rendelkezők minden akadály nélkül jussanak a kenyér adagjukhoz. Elnök: a fentiekkel kapcsolatban előadja, hogy az ellátatlanok kenyérgabonával való ellátására a nemzeti bizottság egy korábbi határozatával felhívta a termelő bizottság figyelmét arra, hogy azokról a kiosztásra kerülő földrészekről melyek már kenyérgabonával vannak bevetve, a termést takaríttassa le és az így nyert kenyérgabonát használja fel az ellátatlanok kenyérszükségletének kielégítésére. Az ily módon, minden különösebb nehézség nélkül nyert kenyérgabonával jó időre biztosítva lett volna az ellátatlanok, illetve kenyérjeggyel rendelkezők kenyérellátása. Azonban, hogy kinek az intézkedése és hibája folytán, nem tudja, de ezen rendelkezést, figyelembe nem vették, ellenkezőleg az ilyen bevetett területeket, illetve területeken lábon álló gabonát kiosztották olyan földigénylők között is kiknek már volt gabona vetése. Ilyen módon, tudomása szerint, egyesek előnyös helyzetbe kerültek az ellátatlanok rovására, mert minden térítés és ellenérték nélkül 35—40 métermázsa kenyérgabonához jutottak, amikor most az ellátatlanok kenyérnélkül állanak, azok kenyérszükséglete biztosítva nincs. Balázs Antal: bizottsági tag és többek hozzászólása azt a javaslatot tartalmazza, hogy vizsgáltassák felül az ügy és akik ilyen módon indokolatlanul nagyobb mennyiségű kenyérgabonához jutottak, a fejadagjukon és a vetőmagszükségleten felül mutatkozó felesleget szolgáltassák be az ellátatlanok részére a maximális áron. Még így is előnyös helyzetben vannak mert a fejadag és vetőmagon felül minden térítés nélkül készpénzhez is jutnak. Bizottság az elhangzottak alapján elrendeli, hogy a termelő bizottság az így kiosztott területekről szóló kimutatását a legközelebbi nemzeti bizottsági ülés elé terjessze. Ezen ülés időpontját 1945. évi augusztus hónap 23-ában állapítja meg. Utasítja a bizottság jegyzőt, hogy erre az ülésre a község vezetőjegyzőjét és a közellátás vezető tisztviselőjét is hívja meg. Elnök: miután több felszólaló nem jelentkezett az ülést bezárja. Kmft. Katona Kálmán s. k. Gidácsi Sándor bizottsági tag a nemzeti bizottság jegyzőkönyvvezető elnöke