Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS ÉS AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és 22-én megválasztotta az Ideiglenes Kormány tagjait. Ezekről az eseményekről eleinte nem teljesen megbízható forrásokból, illetve a képviselők utólagos beszámolóiból értesültek az emberek (65. számú irat). Kecskeméten nagygyűlésen választották meg a város 7 képviselőjót : a Magyar Kommunista Párt részéről dr. Molnár Erik ügyvéd, Básti Ágoston földműves; a Szociáldemokrata Párt részéről Kovács Jenő cipész, Schmiedt József szabó; a Független Kisgazda Párt részéről dr. Révész László országgyűlési képviselő és Ballá Dömötör kisgazda; ezenkívül vitéz Faraghó Gábor vezérezredes, pártonkívüli.

109 Sok helyről azonban senkit sem hívtak meg, mert pl. Kalocsa utólag kérte, hogy képviselőket küldhessen a Nemzetgyűlésbe, 110 pedig ugyanazon a napon szabadult fel, mint Kecskemét (október 31-ón). A dunamenti járásokban csak március 30-án választották meg képviselőiket (158. számú irat). A debreceni ülésszakon 230 képviselő vett részt, közülük mindössze 2 nő. Foglalkozás szerint 42 ipari munkás, 39 földműves, 37 önálló iparos, 36 gazdálkodó (középparasztok, kisgazdák, kisebb földbirtokosok), 18 szabadfoglalkozású értelmiségi, 16 tanár (egyetemi, középiskolai tanár és tanító), 16 tisztviselő (köz- és magántisztviselő), 10 író, újságíró, 7 pap (4 rk., 2 réf., 1 evang.), 6 katona, 2 önálló kereskedő ós 1 kereskedelmi alkalmazott. Pártok szerint a képviselők 30,9 %-a a Magyar Kommunista Pártot, 23,9 % a Független Kisgazda Pártot, 16,5 %-a a Szociáldemokrata Pártot, 6,9 %-a a Nemzeti Parasztpártot, 5,2 %-a a Polgári Demokrata Pártot, 8,3 %-a a Szabad Szakszervezeteket képviselte és 8,3 % volt párton kívüli. Az Ideiglenes Kormány első nyilatkozata megállapította, hogy a Budapesten székelő ,,. . .országvesztő, hungarista labancok. . ." bitorolják a hatalmat. Az Ideiglenes Kormány ,,. . .egyszersmindenkorra szakít" a német szövetséggel. Legsürgősebb feladatának tekinti a fegyverszünet megkötését, a hadikárok jóvátételét, a jószomszédi viszony és szoros együttműködés kialakítását a ,,. . .környező demokratikus államokkal" ós őszinte barátságot a Szovjetunióval. Elmondották, hogy katonailag is fel fognak lépni a németek ellen, megszervezik az új magyar hadsereget; hatályon kívül helyezik a népellenes törvényeket ós a zsidók elleni barbár rendelkezéseket. Biztosítják a demokratikus szabadságjogokat, haladéktalanul földreformot hajtanak végre. Eltörlik a kényszerrendszabályokat és mindent megtesznek az életszínvonal 3* 35