Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

bekezdése megemlítette, hogy fenti rendelkezés a máshonnan betelepített és birtokba helyezett magyarokra nem vonatkozik. Az Országos Földbirtokrendező Tanács a föld kiosztást, amit a németajkú sváb községi földigénylők végeztek, hatályon kívül helyezte, mert a 600/1945. M. E. sz. r. végrehajtási utasítása a túlnyomó német nemzetiségű községekben ugyanis a Tanács hatáskörébe tartotta fenn a birtokjuttatást. A község a Tanács határozatát 1945. május 18-án a Pestmegyei Földbirtokrendező Tanács határozatát május 31-én kapta, illetve ezen dátumok alatt érkezett az iktatóba. Vas jegyző előadja, hogy az Országos, illetve Pestmegyei Földbirtokrendező Tanács által elrendelt és a kalocsai járási rendőrség által kiküldött Somogyi János a hajósi községi földigénylő bizottsági elnök megbízott végzi, aki jelenleg is azért nem jött el erre a tárgyalásra, mert a hajósi bundisták kitelepítését, illetve a Bócsáról és Kiskunhalasról betelepített magyar igényjogosultaknak betelepítését végzi. Vas jegyző közölte, hogy Somogyi János azt az utasítást adta, hogy az ő vezetése alatt újonnan magyar ajkúakból megalakult igényjogosult hajósi bizottságok az eddigi földigénylő bizottság munkáit csak felülvizsgálja. A hajósi bizottság elnöke felmutatta a hajósi bizottságnak földigénylők összeírási ívét. Tanács megjegyezte, hogy az ott szereplő iparosok mind kihúzandók és a R. 35 §-ában írt igényjogosultaknak juttatható föld. Ugyanígy megvizsgálta a Hildi gazdaságnak a földigénylők összeírási ívét. A hiányokra felhívta a figyelmet. A Tanács felhívta a Bizottság figyelmét, hogy pusztákon albizottság nem lehet, úgyhogy a földigénylők összeírási ívét kiállítani csak az esetben lehet ha szabályszerűen előírt albizottságokat alakítottak. Ugyanígy megvizsgálta az érsekhalmai és Szentgyörgyi községi földigénylő bizottságok birtokösszeírási ívét is. Felhívta a bizottságok figyelmét, hogy csak a R. 35 §-ban előírt foglalkozásúak az igényjogosultak, a többiek törlendők. Felmutatta a bizottság a szentgyörgy puszta Érsekhalma puszta gazdasági térképét, melyre vonatkozólag Füle Pál főmérnök észrevételeit közölte a bizottság elnökével. Felmutatta továbbá a bizottság elnöke a felosztási tervet is. Buzsics László szőlészeti s. tiszt előadja, hogy a hajósi bizottság albizottságai többszörösen megállapították és írásban is lefektették, hogy a szőlő szakszerű és az egész gazdaság egyöntetű irányítása végett a vezetőkkel együtt fog dolgozni a szövetkezet a gazdasági év végéig, ezt azonban hetenként többször felrúgják egyesek és panaszkodni mennek a szomszédos községbe, Sükösdre, továbbá a politikai pártokhoz. Kollár Mihály érsekhalmi bizottsági tag előadja, hogy az üggyel kapcsolatban azért mentek Sükösdre Bajusz Pállal és Dobler Istvánnal, mert nem nyugszanak bele, hogy hajósi szövetkezet munkálkodjon. Tanács elnöke kérdésére előadják, hogy a többség a szövetkezeti megművelés mellett foglalt állást. Tanács felhívta nevezettek figyelmét, hogy a többség megállapításához alkalmazkodni kell, ha nekik ez nem felel meg, az igényjogosultságról mondjanak le. Előadja még s. tiszt, hogy az uradalmi iparosok is állandóan panaszkodni járnak, akiknek nem megfelelő a szövetkezeti művelési forma, Dr. Vagner Pál uradalmi s. tiszt előadja, hogy még Hajós községben az igénylendő nagyobb mennyiségű és megműveletlen szántóterület és két szőlőtelepféle is van s ezeknek megmunkálása is akként történhet, hogy a gazdaság uradalmi intézői e gazdasági év végéig ottmaradnak. Ezt többször elhatározták, de azt sem