Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
volt, mintahogy elsőnek sikerült ezreseinket új magyar pénzre beváltani. További gondunk a városi pénztár rubelkészletének értékesítése, illetve beváltása. A polgármesteri hivatal egyébként a felszabadulástól a mai napig az oroszok igényeinek kielégítésére vonatkozó tárgyalások, sokszor kényes és nehéz tárgyalások mellett felvevője volt a panaszok ezreinek. A háború vihara kioltotta a családi tűzhelyek lángját. Sehol annyi otthon gyertyalángja nem hamvadt el, mint Kecskeméten, ahol a régi vezetők közül oly kevesen maradtak hűek a földhöz és néphez. a> Az árván égő lánggal könnyebben végzett a háború, mint a tömegben együtt maradt és keményebb ellenállást tanúsító közösségekkel. Sok-sok élet munkája omlott össze pillanatok alatt a) s a polgármesteri hivatal legfőbb gondja volt valami kis segítséggel hozzájárulni az összedöntött családi tűzhely felépítéséhez. Feltárultak az élet mélységei, a háború szörnyűségei, népünk mérhetetlen szenvedései. Gondokkal teli hétköznapjainkba csak néha vetődött fény: Május 1-én a dolgozók ünnepén és a háború befejezésekor, megtartott lelkes ünnepen. A jövendő útja rögös és kemény. Hálátlan feladat lesz a felduzzadt adminisztráció lecsökkentése, a demokratikus szellem érvényesítése a városi igazgatásban, az igazolások megejtése után a gyökeres átszervezés, még nehezebb feladat a tisztviselői fizetések előteremtése. Nem csökkent terhünk a kórházakkal szemben sem. Júniustól több tojást és tejet kell adnunk, legalább napi 4000 litert. Sok főzeléket és gyümölcsöt is igényelnek a kórházak, amelyeknek hadbiztossága a tavalyi árakhoz ragaszkodik. Ennek az álláspontnak érvényesítése katasztrófát jelentene termelésünkre. A mai naptól kezdődően napi 1800 kiló friss gyümölcsöt kell átadnunk a kórházaknak. Tegnap ebben az ügyben 30 körzetvezetővel együtt öt órás izgalmas tárgyalásunk volt a kórházakkal. Minden lehetőséget megragadunk a gyümölcs védelmére és értékesítésére. Röviden megjelölök még néhány fontos és sürgős feladatot: szén biztosítása a villanygyárnak és az üzemeknek, tüzelő beszállítása a lakosságnak, további fokozott védelem a járványokkal szemben, a megrongálódott házak tetőzetének javítása, gondoskodás ablaküvegekről, a munka felvétele a téglagyárban, a vasút forgalmának megélénkítése a gyümölcstermelő körzetek felé, minél több műhely és üzlet megnyitásához támogatás. Kötelességének érzi a város, hogy enyhítse a hazatérő deportáltak szenvedését és szükségletét. E célra tartalékoltunk némi bútort és ruhaneműt. Örömmel jelentem, hogy a deportáltak megsegítéséből részt kérnek a keresztény egyházak is. A város vezetőire munka és küzdelem vár. Mindenki vesse latba legjobb tudását, hogy a romokból új Kecskemét épüljön, a magyar demokráciának a múlt bűneivel végleg szakító, erős és megdönthetetlen vára". . . 2 Tizenhat nagyalakú oldalas, írógéppel írt tisztázat másolata, tintával írt aláírásokkal. — BKML Kecskemét th. biz. jkv. 1945. A kiemelt részlet a 19—23. l-on. a) Utólag tintával aláhúzva. 1. Az elejéről kihagyott részben ismertették a közigazgatás általános helyzetét és a város pénzügyi állapotát: Közgazdasági ügyforgalom 1944. novembertől—1945. április 30-ig 6685 ügydb. 1944. december 31-i pénzkészlet: 310 189,85 P bevételek 1945. I. 1.—IV. 30. 7 475 416,76 P kiadások 1945. I. 1.—IV. 30. 5 962 074,98 P Az előző évhez képest majdnem 1 millió P-vel csökkentek a város bevételei. Ennek oka, hogy az adófizetők 80%-a, a nagyadó fizetők 100%-ban elmenekültek. 2. A polgármesteri beszámoló jelentés után megválasztották a különbőz ő bizottságok tagjait. Megalakították az igazoló választmányt, a kisgyűlést, a közigazgatás i bizottságot, pénzügyi szakbizottságot, jogügyi szakbizottságot, építészeti és szabályozási bizottságot, számonkérő - és községi iskolaszéket. A továbbiakban személyi kérdésekben döntöttek (kinevezések, előléptetések, nyugdíjazások stb.).
