Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

foglalkozott. Később, ez év január 13-án a vörösőrség államrendőrséggé szerveződött át. Ebben az új helyzetben a szűkebb értelemben vett közigazgatási feladatok háttérbe szorultak és természetszerűleg a gyakorlati feladatok domborodtak ki. Ezek közül a legégetőbb problémákat kívánom egy pár rövid szóval a t. közgyűlés előtt ismertetni. E problémák között a legfontosabb a közellátás problémája, a közellátási problémák között pedig a legelső helyen áll a kenyér előteremtésének a kérdése. Ez egyrészt búzaproblémát, másrészt szállítási problémát, de ezen felül malom-, sőt egy időben pékproblémát is jelentett. Sajnos, úgyszólván az egész idő alatt csak egyik napról a másikra volt az adott nehézség mindig leküzdhető, de bizony megesett, hogy egyik-másik napon a pékek a lakosságot nem tudták kenyérrel ellátni. A bajai raktárak legnagyobb részben hadizsákmánynak számítottak. Úgy kellett innenonnan egy-egy községben felkutatni kisebb mennyiségeket és a nem egészen százszázalékos akkori személy- és vagyonbiztonság mellett valósággal belopni a városba. Időnként alig volt malom, amelyik nekünk őrölhetett vagy alig néhány pék volt, aki a polgári lakosságnak süthetett. A nagyobb csapattestek elvonultával azonban ma már sem malomiján, sem pékben nem számottevő a hiányunk. A kenyérnehézségek azonban ennek ellenére ma sem tekinthetők leküzdötteknek, mert augusztus 15-ig számított ellátási évre szükséges mintegy 50 vagon búza előteremtése nem mutatkozik könnyű feladatnak. Szállítási nehézségek következtében a környékbeli falvakban rekedt hízott sertések a zsírellátást, sőt február végéig a húsellátást is könnyen biztosították, annál is inkább, mert a lakosság érdekében a magán vágásokat a városi közellátási hivatal erősen hangsúlyozta. Ma azonban már húsra úgyszólván egyáltalában nem lehet számítani. Sóból a múlt héten érkezett kereken 180 q Aknaszlatináról, ahonnan 3—4 hét múlva további szállítmányok vannak kilátásban. Cukor az új gyártási idényig aligha várható. A tejkérdésben a nagyobb nehézségek akkor kezdődtek, amikor a hadi kórházak maguknak foglalták le a környékbeli falvak egész tejtermelését. Azóta úgyszólván csak Bajára szorítkozhatunk, ami természetesen közel sem fedezi a szükségletet. A közellátásnak talán a legnehezebb feladata volt a téli tüzelőanyag rendelkezésre bocsátása. Ez elsősorban az elmenekült lakosság ittmaradt tüzelőanyagkészletének lefoglalásával és felosztásával nyert természetesen egész csekély részben megoldást, de azon felül kénytelenek voltunk az érsekség pandúrszigeti erdejében és a bokodi út mellett levő egyes magán akácosokban a tulajdonosokkal való megállapodás mellett fakitermelést végeztetni annál is inkább, mert a Kékhegyen kitermelt akácfamennyiséget az orosz katonaság egészben igénybe vette. Nem mulaszthatom ezzel kapcsolatban annak megemlítését, hogy a városi tanács egyik megbízottja, valamint a közellátási felügyelőség vezetője és személyzete teljes odaadással és fáradhatatlan munkabírással vett részt a városi közellátási hivatal vezetésében, irányításában és munkájában és tette lehetővé, hogy a nehézségek ellenére a lakosság ellátása a körülményekhez képest a legnagyobb mértékben biztosíttassák. Fáradhatatlan, önzetlen munkájukért őket a legteljesebb elismerés és köszönet illeti. A város második problémája a pénzügyi probléma volt. Egyelőre ugyan az elmenekült tisztviselők javadalmazásának kiesésével, a különböző előirányzott beruházások elestével kimerítetlen hitelek maradtak, de egyrészt a valóságban nem állott készpénz rendelkezésre, mert az anyagi kiürítés folytán a városi pénztár teljesen üres volt és a helybeli pénzintézetek is erősen igénybe voltak véve a betétesek