Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

(38. számú irat), majd kölcsönt jegyeztettek (53. számú irat), végül „szociális és közbiztonsági alap"-ra adót szedtek (117. számú irat). Kecskemét ugyancsak kölcsönt jegyeztetett.

104 Kalocsa és Kiskunhalas szükségpénz kiadását határozta el.

105 Kiskunhalas később „megszállási adó"-t is szedett (52. és 75. számú iratok). EGÉSZSÉGÜGY A szovjet Vörös Hadsereg 1. számú parancsa előírta a mindennapi élet, a termelés mielőbbi megindítását és valamennyi hatóság munkájának megkezdését. Az új közigazgatási és közbiztonsági szerveken kívül tehát más régebbi intézmények, vállalatok stb. is hamarosan megkezdték tevékenységüket, attól függően, hogy az egyes helyeken milyen személyi és tárgyi feltételek álltak rendelkezésre. Nagyon fontos volt az egészségügyi szolgálat, az orvosi rendelés megindítása. Baján nagyon korán megkezdte működését a Társadalombiztosító Intézet (21. számú irat) és a közkórház (24. számú irat). Ezt a kórházat később szovjet hadikórházzá alakították át, de rögtön felállították helyette a szükségkórházat (63. számú irat), így a betegek elhelyezését megoldották. Kecskeméten is hamar megszervezték az orvosi ellátást (87. számú irat). Tóth László polgármester utólagos visszaemlékezése szerint már november 7-én operációt is hajtottak végre, de sebészi műszerek helyett ollóval, mert a felszerelést a németek elhurcolták.

106 A gyógyszer ellátással azonban problémák voltak (112. számú irat). MEZŐGAZDASÁG ÉS IPAR A termelés megindítása terén a legsürgősebb feladat volt — ahol még lehetett — elvégezni az őszi szántást-vetést (27. számú irat) és a betakarítást (50.a. számú irat). E vonatkozásban a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara egyike volt Kecskeméten a legkorábban meginduló hivataloknak (62. a-b. számú iratok). Tevékenységét szinte azonnal megkezdte, bár a korábbiakhoz képest módosult formában. A felszabadulás előtt kizárólag szakmai szervezetként működött, ekkor azonban—nem mindig szerencsésen — közvetlen irányítási kérdésekben is hallatta szavát. Beleszólt például a közigazgatás megszervezésének kérdésébe. A mezőgazdasági munka megindítása érdekében széleskörű tájékozódásra (42. számú irat) és újszerű szervezkedésre (62.b. számú irat) törekedett. A községekben és városokban nem tűrt halasztást a malmok (60.. és 96. számú irat) és az olajütők (64. számú irat) beindítása a közellátás érdekei miatt (liszt és zsírellátás), ezért néhány helyen az üzemeket saját kezelésbe vették (64. számú irat). Jelentősen megnőtt a kisiparosok munkája iránti igény, elsősorban a cipészek és csizmadiák fontossága, a lábbeli hiány miatt, mely különösen a parasztság munkáját akadályozta és egészségét rontotta (96. számú irat). A kisiparosok és kiskereskedők elménekülése miatt az első időben Kecskeméten majdnem mindenkinek adtak iparengedélyt, addig, amíg a Nemzeti Bizottság nem foglalkozott a kérdés rendezésével (113. számú irat).