Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
Egyoldalas, írógéppel írt eredeti tisztázat, tintával írt aláírással és bélyegzővel hitelesítve. — BKML Soltvadkert. 1945—561 A margóra ceruzával feljegyezve, az első ponthoz: „A Nemzeti Biz-hoz tartozik." A 2-hoz: „Átengedve használatra a Komm. Pártnak a község fenntartva a rendelkezés jogát"; a 3-hoz „Későbbi időre halassza" 173. a) Kiskőrös, 1945. április 28. A Magyar Kommunista Párt járási vezetősége értekezletének jegyzőkönyve a községek pártszervezeteinek helyzetéről. Jegyzőkönyv. Felvétetett Kiskőrösön 1945. április hó 28-án a kiskőrösi Kommunista Párt helyiségében tartott járási Kommunista párt vezetőségének értekezletén. Jelen vannak : Akasztóról : Markó József és Karácsonyi Sándor. Soltszentimréről: Dr. Szántó József és Apró Balázs. Kecelről: Jókay János, Helvédi János, Faragó Béla, Jugovits József, Molnár János és Pásztor András. Prónafalváról : Kis István, Körösi Márton, Hámosi Emil, Török Ferenc, Kutgezer Pál, Gulyás György, K. Német Ferenc és Sábszki János. Soltvadkertről: Csáki Mihály és Klenner Rezső. Csengődről: Gergye Lajos és Bóna József. Kiskőrösről: Dr. Klein Imre, Bíró Antal, Friesz Ede, Volák Mihály, Kecskés János, Veress Árpád, Laczkó János, R. Tóth András, Gyimesi János és Grünbaum László. Bócsáról: Lakatos Gyula, a Duna — Tisza közi Párttitkárságtól : Dobó kerületi párttitkár. Tárgy: A községek pártszervezet vezetőinek beszámolója a helyi pártszervezetek eddig végzett munkáiról és panaszaikról. Dobó elvtárs kerületi párttitkár nyitja meg az ülést, üdvözli az egybegyűlteket és felkéri az értekezletet, hogy az értekezlet vezetésével Csáki Mihály elvtársat, a jegyzőkönyv vezetésével Grünbaum László elvtársat bízzák meg. Az értekezlet ezt egyhangú helyesléssel elfogadja. Csáki Mihály elvtárs közli az ügyrendet s felkéri az egyes községek pártszervezeteinek vezetőit, hogy beszámolójukat tartsák meg. Csengőd község pártszervezet vezetője elmondja, hogy ez év február 10-én alakult meg. Taglétszámuk 22 fő, a szervezet szociális összetétele 18 földmunkás, 2 iparos és 4 kereskedőből tevődik össze. Alakulásukat követően szervezkedéssel az akkor gazdátlanul és elhagyatottan álló földek megmunkáltatása, majd pedig a földreformmal kapcsolatos földosztási munkák elvégzésére szorítkozott. A községben a Kommunista párton kívül még a Kisgazda párt és a Földmunkás szakszervezet alakult meg. A Kisgazda párt és a Kommunista párt között állandó súrlódások vannak, ami annak tulajdonítható, hogy a Kisgazda pártba olyan egyének tömörültek, akik a régi reakciós rendszert szolgálták ki. A súrlódásoknak oka még az is, hogy a község vezetői részéről a Kommunista párt munkája iránt ellenségeskedés nyilvánul meg. Dacára annak, hogy az újjáalakított képviselőtestület és a Nemzeti Bizottság a főjegyzői teendők ellátásával egy akkor még szerintük megbízható egyént bíztak meg, de őt a demokratikus átalakulás után helyezték állásába, a Nemzeti Bizottság határozatait figyelembe sem véve önkényesen rendelkezik és a község dolgozóira nézve hoz sérelmes határozatokat. Legutóbbi ténykedése e főjegyzőnek abban nyilvánult meg, hogy a községházára beosztott kishivatalnokoknak eddigi fizetését havi 200 pengőre szállította le, ellenben a saját fizetését havi 800 pengőben állapította 19 így kezdődött 289
