Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

A bácsalmási járás megbízott főszolgabírájanak jelentése Bács-Bodrog vm. alispánjához és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarához a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. A vármegye alispánja 6/alisp. 1945. sz. rendeletének és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara 303/1945. sz. megkeresésének az alábbiakban teszek eleget. Járásom községeiben a termelési bizottságok megalakultak. Működésüket azóta is folytatják. A járásban gazdasági felügyelő ez ideig még nem működik, így a termelési bizottságok a szakszerű támogatást, útmutatást és utasításokat nélkülözik. A termelési bizottságok ennek ellenére a munkaterveket elkészítették ugyan, azonban a számtalan akadály miatt, melyeket le kell küzdeni, a munkaterveknek gyakorlati jelentősége nincs. A termelési bizottságok ugyanis a naponként változó körülményekhez képest kénytelenek a sürgősség sorrendjében a megoldásra váró tennivalókat teljesíteni. A különös segélynyújtás az igaerők úgyszólván erőn felüli kihasználásával

a különösebb hatósági beavatkozás nélkül folyik. Igen nehéz a termelési bizottságok helyzete, mert az orosz katonai hatóságok a lakosság munkaképes részét még most is igen nagy mértékben veszi igénybe robotra, közmunkára. Ez az amúgy is igen nagy mértékben mutatkozó munkaerőhiányt még inkább fokozza, ugyanis a járás sváb anyanyelvű lakossága, a terület hatósági kiürítése alkalmával elmenekült, a férfilakosság jelentős része katonai szolgálatból még nem tért vissza, illetőleg újabb behívások folytán katonai szolgálatot teljesít. Súlyossá teszi a helyzetet a szarvasmarha- ós lóállomány rendkívüli csökkenése, ugyanis különösen a lóállományban 80—90% kiesés mutatkozik. Ennek oka nemcsak az orosz katonai hatóságok által történt igénybevétel, hanem az is, hogy a járásból elmenekült lakosság lovait és szarvasmarháit magával vitte. Az igaerőt a községekben lévő 1—2 traktorral pótolni különben sem lehetne, de a traktorok üzemanyaghiányában nem is dolgozhatnak. Az ekként előállott rendkívüli munkaerőhiány a napszámbéreket rendkívüli mértékben felhajtotta, úgy hogy a napszám 50—70 P. és ellátás körül mozog. A múlt évi kintmaradt termények közül a tengeri és burgonya, valamint a takarmányrépa és napraforgó betakarítása általában megtörtént, erre ugyanis az állatállomány takarmányozása céljából volt szükség. A cukorrépa betakarítása általában még meg sem kezdődött, miután annak gyárakba való szállítása szállítási eszköz hiányában teljesen szünetel. így a múlt évi cukorrépa termés a tél folyamán teljesen elfagyott, viszont a még megmenthető cukorrépa is el fog pusztulni,éppen az előbb jelzett szállítási eszköz és munkaerő hiány miatt. A járás egyes községeiben a helyzet a következő : Bácsalmás: a község összterülete 21 003 hold. Ebből 15 443 szántó, 5 560 kat. hold szőlő. Ezen területre van összesen 152 ló és 380 drb. szarvasmarha. Az eddig felszántott földterület összesen 4 500 hold. Tehát a szántónak csak 1/3-a, a szőlő művelése általában folyik. A szőlőművelés a kékkő és egyéb ápolószerek hiánya miatt nagymértékű visszaesést fog mutatni. De ugyanez a helyzet a szőlőműveléssel foglalkozó Csikéria, Kelebia, Kunbaja és Madaras községekben is. Gsikéria: a község területe 3 300 kat. hold, melyre van 169 ló, és 374 szarvasmarha, mely összegben azonban a növendék jószág is bennfoglaltatik. A községben egyetlen üzemképes traktor van, azonban üzemanyaghiány miatt nem mükö-