Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

A szovjet Katonai Parancsnokságok a parancsok megjelenésével szinte egyidőben tájékozódni kívántak a helyzetről és különböző jelentéseket, összeírásokat kértek az újonnan megbízott hatóságoktól. Kimutatásokat kértek például a lakosság számáról, összetételéről, az állatok és járművek számáról, az üzemek, kulturális intézmények, iskolák állapotáról ós a 100 holdon felüli birtokokról (59., 61. és 72. a. számú iratok).

92 A szovjet parancsnokságok azonban, a háborús követelményeken túl nem szóltak bele a lakosság ügyeibe, sőt még ki is hirdettették, hogy személyes ügyekkel nem kívánnak foglalkozni, mert azok a magyar hatóságokra tartoznak (33. számú irat) és a magyar nép saját ügye, hogy felépítse országát. A HELYI K

ÖZIGAZGATÁS MEGSZERVEZÉSE A legsürgősebb feladat volt a közrend és a közbiztonság helyreállítása s ennek érdekét szolgálta a közigazgatási és rendfenntartó szervek felállítása. A szovjet Katonai Parancsnokságok tették meg e téren is a döntő lépéseket; az általuk kiadott 1. számú parancs első utasítása az volt: ,,Minden polgári hatóság folytassa kötelessége teljesítését/'

93 Első hirdetményeikben mindenekelőtt helyük elfoglalására szólították fel a tisztviselőket és alkalmazottakat (17. számú irat). Baján már október 22-én elfoglalta helyét a „városvezető", dr. Takáts Endre főlevéltáros (19. számú irat). Ahol nem sikerült a régi vezetőségből senkit sem találni, ott a szovjet parancsnokság más megbízható vagy erre vállalkozó személyt bízott meg az ügyek vitelével. Kecskeméten pl. először Váradi József kereskedelmi ügynök és dr. Molnár Erik ügyvéd intézkedett (25. számú irat), majd dr. Molnár Erik távozása után 1944. december 17-én Tóth László lapszerkesztőre ruházták a polgármesteri feladatokat (69. számú irat) A községekben is különbözőképpen alakult a helyzet. Az akkori BácsBodrog vármegyében például egy darabig a szerb partizánok vették kezükbe a hatalmat

94 és később is zavaros helyzetet teremtettek. Másutt akadtak olyanok is, akik maguktól felajánlották szolgálataikat ós erre megbízást is kaptak (41. számú irat), de többnyire a régi tisztviselők és elöljáróságok vették át az ügyintézést (46. számú irat), vagy a háborús helyzetre való hivatkozással szüneteltették az ügyvitelt (137. b. számú irat). A helyi (városi, községi) közigazgatás megszervezését követte a felsőbb szintű (járási, megyei) hatóságok megalakítása. A járási székhely már megalakított helyi hatóságát bízták meg kezdetben a járás községeinek a megszervezésével (51. számú irat). Bács-Bodrog vármegye megszervezésében közvetlenül résztvett a szovjet Katonai Parancsnokság (31. számú irat). Baja város vezetőjét bízták meg „Csonka-Bács-Bodrog vármegye kormányzója" vagy „kormánybiztosa" tisztségével (36. számú irat). Az ő feladata lett azután a járások megszervezése is (82. számú irat). A megyék és járások újjászervezésével kapcsolatban helyenként időlegesen — a közigazgatási határok is eltolódtak, mert pl. „Szolnok vármegye főispánja" rendszeres levelezésben állt Ujkécske község elöljáróságával és számos kérdésben utasította is őket, mindaddig, amíg a kiskunfélegyházi járás újjászervezése nem történt meg (49., 54. és 57. számú iratok). Ordas község is Kalocsától kapta az utasításokat, mindaddig, amíg a dunavecsei járás 7iem alakult újjá. 2Í