Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

ződés ilymódon történő megszűnése esetén a várossal szemben őt semmiféle kártalanítási igény sem fogja megilletni." 1945. március 29-én „hasznosítási szerződés"-t kötött Kecskemét város képviseletében a polgármester, úgyis mint az ágasegyházi telepnek a termelési bizottság által megbízott gondnoka és a Kecskeméti Konzervipari Termelő és Áruértékesítő Kft. (továbbiakban: kft.). Megállapították, hogy a konzervgyár üzembe helyezése nem tűr halasztást egyrészt a termesztett zöldségfélék feldolgozása, másrészt a munkáskérdés miatt, ui. a korábban állandóan foglalkoztatott 1000—1500 munkás kereset nélkül maradt. A szerződésben a kft. vállalta, hogy leltár mellett átveszi a gyár épületét, felszerelését stb. és a „katonai kiürítés után" rendbehozatja, a hiányosságokat pótolja. A szükségessé váló beruházásaik ellenértékét a későbbi tulajdonos köteles megtéríteni. Kötelezettséget vállaltak, hogy elsősorban a kecskeméti termelők terményeit fogják feldolgozni, a polgármester pedig a város nevében vállalta, hogyha a bérbeadás joga a várost fogja megilletni, akkor 10 évre a kft-nek adja bérbe az üzemet. A gyártelep használati díját csak az üzembe helyezés után fogják megállapítani, és a város házipénztárába — letétként — fizetik be. A kft. kötelezettséget vállalt, hogy „a gyár vezetésénél és üzemben tartásánál a legtágabb demokratikus szempontokat komolyan és megfelelő mórtékben tekintetbe veszi, aminek főleg a munkásoknak a vezetésben is gyakorlandó jogainál, a munkások fizetésénél, szociális gondoskodásuknál és a munkásoknak a társaság tiszta jövedelmében való részesedésénél kell megnyilvánulni." A kft. a gyárhoz hasonlóan bérbe vette az ágasegyházi mintagazdaságot is, mely után bér címén az almatermés bizonyos százalékát vállalta leadni (2000 mázsa termésig 5%-ot, 3000 mázsáig 10%-ot, 4000 mázsáig 20%-ot ós 4000 mázsa felett 25%-ot). 1945. június 23-án a kft. részéről Reiszmann Gyula jelentést tett a polgármesternek, melyben közölte, hogy a szerződésnek megfelelően jártak el és mindent elkövettek a termelés beindítása érdekében. (Pl. bevezették a villanyt az ipartelepen, tatarozták a visszakapott épületrész tetőzetét, víztelenítették a pincét, felügyelőt alkalmaztak stb.). A mintagazdaságban a termelést május 1-én indították el, amikor a Földigénylő Bizottság úgy döntött, hogy a mintagyümölcsöst nem ossza fel. Jelenti ugyanakkor, hogy az Iparügyi miniszter 52.990(V. 2.) 1945. szám alatt megerősítette a várossal kötött szerződésüket. A szerződés mindezek ellenére nem lett végrehajtva, amint az a t. főügyész 9824. számú 1945. július 6-án kelt leveléből, melyet az Ellwest—Priteg Egyesült Magyar Magántelefon és Elektromos Ipar R. T.-nek címzett a Platter-gyár telefonszámlája ügyében: „A tényleges helyzet az, hogy afölött (Platter-gyár) az elhagyott javak kormánybiztosa rendelkezik és a legutóbbi értesülésem szerint az egész ipartelepet a Kecskeméten megalakuló munkás és paraszt szövetkezetnek juttatta." A továbbiakban azonban ez sem valósult meg, mert az ipartelep, mint német vagyon, szovjet kezelésbe került. 134. Szeged, 194-5. február 24. A magyar 5. honvéd kerületi parancsnokság utasítása az 51. kieg. 'parancsnoksághoz 750 ágyas magyar hadifogoly kórház berendezésére. Értesítem, hogy az orosz katonai parancsnokság közlése szerint több ezer sebesült és beteg magyar hadifoglyot kell kórházi ápolásba venni. Felkérem ezért, hogy a közigazgatási területén 750 magyar hadifogoly elhelyezéséhez szükséges kórházat rendeztessen be. A kórházak berendezése egyelőre fekvőhely, ágynemű, alsófehérnemű és helységbiztosításból álljon. A közigazgatási terület tiszti főorvosa tegye meg az előkészületet arra, hogy egyéb orvosi teendői ellátása mellett a betegek kezelésére (: 200 betegre 1 orvost számítva:) a kórházhoz orvos beosztható legyen.