Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

tiszta képet. Bizonyos az, hogy egy-egy gazdaságban több, mint a minimális vetőmag szükséglet, nincs elrejtve. Ezzel a néhány kecskeméti vonatkozású gondolattal próbáltam a termelés általános részét ismertetni." Ezt követőleg előadó teljes részletességgel ismerteti a földművelésügyi miniszter úr 30.300/1945. sz. rendeletét. Bejelenti egyben, hogy a város polgármestere a hivatkozott rendeletre a következőket jelentette: Kecskemét thj. város területének szántóterülete 85 000 kh. Ebből őszivetés búza 6 300 kh., rozs 16 200 kh., őszi árpa 2 200 kh., összesen 24 700 kh., mely a szántóterületnek 29%-át, az 1943. évi vetésnek pedig 57%-át teszi ki. A háborús viszonyok miatt az őszi szántás is elmaradt és a tényleg felszántott terület nem lehet több cca 1000—1500 kh.-nál. Tavasszal szántandó és vetendő cca, 60 000 kh. szántóterület. A termelés biztosítására termelési bizottság alakult, melynek irányításával a város polgármestere a gazdasági osztály vezetőjét bízta meg. Ha traktorok részére az üzemanyag biztosítva lenne, a város területén a legújabb összeírás szerint 32 drb. üzemképes és 8 drb. még javításra szoruló traktor volna a mezőgazdálkodás szolgálatába állítható. Közel 10 000 drb. lóállományunk 1230 lóra, 540 drb. ökör 64 drb.-ra csökkent. De a megmaradt igaerő is a volt állománynak csak a selejt anyaga. Folyamatban van az igaerők tökéletes kihasználására kartotékos feldolgozás alapján az intézkedés. Folyamatban van továbbá az elhagyott birtokok összeírása, gondnokok megbízatása és a leltárak felvétele. A zab és árpa vetőmag hiánya miatt a zab szokásos vetőterületének előreláthatólag csak a 10—15%-a cca 300 kh., a tavaszi árpa szokásos vetésterületének pedig 20—25%-a cca 600—700 kh. lesz bevethető. Előadó a rendkívüli közgyűlés összehívásából azt látja, hogy a megújhodás nemcsak a politika mezején történik, hanem az élet mindennapi kenyérkérdésének: a magyar földnek új tavaszát hozza. A közelgő tavasz a magyar ugart verejtékkel fogja öntözni, de ez a verejték a mezőgazdasági munkásság és kisgazda társadalom gyöngyszemévé fog rövidesen átváltozni. ,,Kell, hogy a kialakuló új demokratikus élet az emberiséget a szeretet szellemében kovácsolja össze, hogy ez a legfenségesebb fegyver mindnyájunk számára igazságosabb és jobb megélhetést biztosítson." 13. Ezt követőleg a város polgármestere emelkedik szólásra és a város helyzetéről a következőkben számolt be a szokásos polgármesteri jelentés helyettesítéseképpen : „Főispán Űr! Tekintetes Közgyűlés! Mielőtt Tóth Dezső barátom szakszerű tájékoztatója felett vita indulna meg, szükségét érzem, hogy a szokásos polgármesteri jelentés helyett rámutassak arra a szoros kapcsolatra, amely fennáll a termelő munka és a város helyzete között. Nem szeretnék csüggedést kelteni, de a felelősség arra kötelez, hogy őszintén és a valósághoz híven szóljak. A felelősség tudatában kell megállapítanom, hogy Kecskemét helyzete rendkívül súlyos és veszélyes. Január első napjaiban jelentős és örvendetes lépéseket tettünk a biztonság, rend, munka és fegyelem útján, a körülmények azonban nemcsak a javulástól fosztottak meg bennünket, hanem olyan viszszaesés következett be a városra és lakosságára, amely súlyos terheket jelent. Ezért meg kell ismételnem azokat az okokat, amelyek Kecskemétet ilyen válságos helyzetbe sodorták : 1. Kiürítés. Makón csak három főtisztviselő menekült el s tizenegy napos