Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

amely 1944. december 8-án történt megalakulásától kezdve a város összes ügyeit intézte, a közigazgatást, közrendet helyreállította, a megüresedett tisztviselői állá­sokat betöltötte, a város lakosságának közszükségleti cikkekkel az adott lehetősé­gekhez képest való ellátását és a közmunkaügyet rendezte és szabályozta, — Nem­zeti Bizottságnak tekinti, — annál is inkább, mert megalakulása a demokrácia elvei­nek alapján, a közvélemény egyhangú óhajára és nyomására és úgy történt, hogy a tanácstagok létszámát és személyét az egymástól függetlenül dolgozó és egymás törek­véseiről eleinte nem is tudva működő két szervező bizottság majdnem egyezően állapította meg, a csekély eltéréseket pedig utóbb a két bizottság közös munkával, egyetértően kiküszöbölte, így pártok hiányában is a város minden társadalmi osz­tálya, foglalkozási ága, megfelelő képviselethez jutott benne, a tanács megalakulását, névsorát, működését a város egész társadalmának helyeslése, jóváhagyása és támo­gatása fogadta és kísérte, tehát összetételében és működésében mindazon elveknek és kívánalmaknak megfelel, amelyek az 1945. január 4-én kiadott, a futárautóval azonban csak 1945. január 12-én érkezett 14/1945. M. E. sz. rend. szerint a Nemzeti Bizottság megalakításánál zsinórmértékül szolgálnak. Miután pedig időközben a demokratikus politikai pártok megalakultak, és a tanács tagjai is az egyes pártokba beléptek, kimondja a Nemzeti Bizottság, hogy 1. a közigazgatásban való eddigi részvétele 1945. évi február hó 5. napján megszűnik, 2. a legsürgősebb teendője a városi képviselőtestületnek a 14/1945. M. E. sz. rend. szerinti kiegészítése és újjáalakítása, amire nézve az előkészítő munkálatok már két hete folyamatban vannak, 3. felhívja a Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, és Magyar Kom­munistapárt helyi szervezeteit, hogy (szoc. dem. p.) egy, (N. P. P.) négy, (M. K. P.) négy kiküldöttjét a Nemzeti Bizottságba válasszák meg és a kiküldöttek nevét a jelen határozat kézbesítésétől számított 5 (öt) nap alatt a város polgármesterénél írásba jelentsék be, 4. felkéri a város polgármesterét, hogy a bejelentésre kitűzött határidő leteltével a Nemzeti Bizottság első ülését mielőbb hívja össze, míg a továbbiakban, így különösen feladatköre és ügyrendje megállapítása tekintetében a Nemzeti Bizott­ság a közigazgatástól függetlenül fog határozni. Indokok : Kalocsa városában a közigazgatás folytonossága a Vörös Hadsereg bevonu­lásával nem szakadt meg: dr. Hazay Gyula főszolgabíró a vezető városi tisztviselők elmenekülése folytán, a kalocsai Érsek úrnak a megszálló csapatok parancsnokságánál előterjesztett kérelme alapján már 1944. november elején kezébe vehette a város ügyeinek intézését és az itt maradt városi tisztviselői kar élén a helyzetnek megfelelő intézkedéseket megtette. Ugyanez áll a pénzügyi és rendőri közigazgatásra is, mert ugyancsak 1944. november hó elejétől kezdve dr. Szüle Géza pénzügyi titkár főnök­sége alatt a kalocsai kir. Adóhivatal, dr. Lengyel István rendőrfogalmazó parancsnok­sága alatt a kalocsai rendőrség és a város önfeláldozó polgáraiból alakult nemzet­őrség hűségesen, becsületesen és a legnehezebb viszonyok között is önzetlenül és önfeláldozóan teljesítette a város iránti kötelességét. Ennek a három hivatalvezetőnek érdeme elsősorban az, hogy az általános közigazgatási, rendőrségi és pénzügyi szervezet nem hullott szét, hanem még jobban összeko vácsolódott. A közigazgatási feladatok szaporodásával és a társadalom újjáéledésével már 1944. november hó közepén társadalmi mozgalom indult meg Kalocsán, melynek 13 így kezdődött 193

Next

/
Thumbnails
Contents