Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)
a kiküldötteket minden tekintetben, ami a szervezetre vonatkozik, taglétszám, vezető megválasztása stb., stb. teljes felhatalmazással szíveskedjék beküldeni. Kiskőrös, 1944. évi december hó 11. — Dr. Kun Ferenc Egyoldalas, írógéppel írt tisztázat másolata, Dr. Kun Ferenc tintával írt aláírásával és a község bélyegzőjével hitelesítve. — BKML Prónayfalva 1944 — 2538. 52. Kiskunhalas, 1944. december 12. A Nemzeti Bizottság alakuló ülésének jegyzökönyve. Jegyzőkönyv a Független Nemzeti Bizottság megalakulásáról: Felvétetett Kiskunhalason, 1944. december hó 12-én. Jelen vannak : a magyar pedagógusok szabad szakszervezete részéről: Gulyás Sándor isk. igazgató képviseletében Paczolai István tanár, Magyar Köztisztviselők szabad szakszervezete részéről: Gondán Imre, a város polgárságának képviseletében: D. Halász Sándor polgármester, Postások szabad szakszervezete részéről: Kmetovits Mihály a Magyar Vasutasok Szabad Szakszervezete részéről: Vörös Sándor, Magyar Építőmunkások képviseletében : Hatházi János, Magyar Földmunkások Szabad Szakszervezete részéről: Woschnitzer Gyula, Monda István. Magyar Egészségügyi alkalmazottak részéről: dr. Monszpart László. Igazoltan távol maradt Diákság részéről: Erdős László, Halasi Ipartestület képviseletében: Kiss Illés Antal és Monya Benő, Halasi Kereskedők Egyesülete részéről: Jeges Sándor (Magyar Magánalkalmazottak nem kaptak értesítést) Kiskunhalasi Zsidótanács képviseletében: Beck Ferenc, Egyházak részéről: Boskó Vilmos .A politikai pártokat a Magyar Kommunista Párt részéről: Id. Macska József, Fazekas István és Bedő Károly, Magyarországi Szociáldemokrata párt képviseletében Bundzsák István, Csánjd János, Bór Benő. Független Kisgazdapárt képviseletében : dr. Borbás Imre, Suba Imre, Zilah János voltak jelen. Bundzsák István üdvözölte az egybegyűlteket és hangsiilyozta, hogy a most megalakuló bizottságnak célkitűzése az lesz, hogy a város érdekeit szívén fogja viselni. Átadja a szót Schinner Isvtán elnöki titkárnak, aki azzal kezdi beszédét, hogy nagy vonalakban vázolva a tömörülés célját hangsúlyozta, hogy azzal, hogy a háború véget ért, még nem jelenti azt, hogy megoldódtak a problémáink. A továbbiakban utal Görögország súlyos politikai helyzetére és mindazon többi ország jelenlegi állapotára, amelyeket közvetve, vagy közvetlenül érintett a háború. Á vezérgondolat az lehet, hogy az erők összefogására van elsősorban is szükség, mert tragikus lenne, hogyha nálunk is a felszabadult erők szembe kerülnének egymással. Az ország talpraállítása érdekében ezeket az erőket egy közös bizottságba kell tömöríteni, ha ezt megtesszük akkor elkerüljük a polgárháborút. Most, hogy ebbe mindannyian egyetértünk beszéljük meg a további teendőket, hiszen nézeteltérés nem lehet közöttünk, mindhárom pártnak egy célja az ország talpraállítása. A politikai pártok és a gazdasági érdekképviseletek is elküldték képviselőiket, most már arról