Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)
Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.
szerveztem, ennek — sajnos — hosszú ideig nem tudtam megfelelő parancsnokot találni. Itt maradt vagy visszatért nyugdíjas rendőrök a múlt szellemét hozták volna vissza a polgárőrségbe, vagy csekély inteligenciájuk révén ebben az anarchikus helyzetben, amikor a polgári lakosság fosztogató bandákat hajlamos megszervezni, nehezen teljesítik feladatukat. Rövid idő óta megfelelő rendőrparancsnokot találtunk. 4 A városháza átvételével egyidejűleg új és kötelező személyazonossági igazolványok kiállítását rendeltem el. Ez részben statisztikai alapul is szolgál, azonkívül biztos adattal a naponként visszatérő lakosság számáról. Egyidejűleg a város 10 kerületében kerületi vezetőséget állítottam fel, ezen kerületi vezetőség utcavezetőket az utcavezetőség pedig házcsoport vezetőket szervezett meg. Ezen decentralizáció révén bármely rendelkezés a legrövidebb időn belül a kerületi vezetőkön át az utca és ház vezetőkön keresztül eljut a lakossághoz. Ezeken keresztül osztjuk ki a lakosságnak 250 gramm fejadagú kenyeret — liszt készletünkhöz mérten: 1., szoptatós és várandós anyáknak, 2., 12 éven aluli gyermekeknek, 3., testi munkát végző munkásoknak, 4., 60 éven felüli aggoknak, 5., kórházi ápoltaknak és személyzetnek mindenkor, 6., ugyanígy átvonuló menekülteknek vagy segélykérőknek, ezek részére a városházán szükségkonyhát is létesítettünk, ahol jelenleg már 250—300 adag meleg ételt nyújtunk naponként. Liszthiányunk oly nagymérvű, hogy a fentieken kívül a lakosság nagy része — néha napokig is — teljesen kenyér nélkül áll. Húst a környékről nagy nehézségek árán kettő ízben szereztünk, ezt csak a szoptatós anyáknak és kórházi betegeknek osztottuk ki. Több húst nem tudtunk szerezni. Megkíséreltük a várost környező tanyákról — a hús mellett egyéb élelmiszer szállítását is, de kísérletünk meddőnek bizonyult . . . Elkerülhetetlen szükségként megszerveztük a városi temetkezési vállalatot, nemcsak a magunk, de számtalan orosz tiszt részére koporsót készítettünk, temetést rendeztünk, saját halottainkat kézikocsin visszük a temetőbe. A városházán a következő ügyosztályok működnek: a kapuban nappali és éjjeli portás a közönség tájékoztatására, munkaelosztó hivatal, kenyérelosztó, kézbesítő hivatal, polgárőrség parancsnoka, legénységi szobája, fogdája, városi számvevőség, városi adóhivatal, mérnöki hivatal, lakáshivatal, ipari és kereskedelmi vállalatok vezetősége, szociális ügyosztály, közellátási hivatal, gyermek küldöncök szobája, közigazgatási ügyosztály, statisztikai hivatal, anyakönyvi hivatal, kerületek vezetősége, külterületek vezetősége és a polgármesteri hivatal. A tolmácsok a városházán oly kis számban állnak rendelkezésünkre, hogy az orosz tisztek naponkénti tolmácsigényét nem tudjuk kielégíteni. Eddig a városban több mint 100 tolmácsot szolgáltattunk mindenféle parancsnokság és hatóságnak. Az orosz tisztek tömeges, szertelen kívánalmai, reggeltől estig való tárgyalásokkal oly nagy időt vesznek igénybe, hogy városházi szervezőmunkánkat alig tudjuk vagy csak éjjel végezni. Személyzetünk azonban nem mer sötétedés után a városházán maradni, főként akik távol laknak, féltik családjukat s maguk sem mernek az utcán járni. Ez megnehezíti városházi munkánkat, miután decemberben a nappalok állandóan rövidülnek, ezt csak a teljes közbiztonság helyreállításával lehetne kiegyensúlyozni . . .