Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

A DUNA - TISZAKÖZI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA JAVASLATA A POLGÁRMESTERNEK SZÜKSÉGPÉNZ KIBOCSÁTÁSÁRA Kecskemét város munkásságának és tisztviselőinek közismert panasza, hogy munkájuk ellenértékeképpen az örvendetes rendszerváltozás óta pénzdíjazásban nem részesül. A felszabadító orosz hadsereg által külön igénybevett szakmunkások hetek óta, szünnap nélkül reggeltől estig dolgoznak és ezért csak elvétve kapnak teljesített munkájukkal arányba nem állítható természetbeni javakat. Értesülésünk szerint a város nehéz pénzügyi hetyzetén úgy kíván segíteni, hogy adófizetés iránti felhívással fordul a város közönségéhez, továbbá a házbérek behajtását szorgalmazza. Távol áll tőlünk, hogy a város belügyeibe beavatkozni kívánnánk, de célravezetőnek látszó javaslatunkat ez ügyben mégis előterjesztjük, mert nem hinnénk, hogy adóból befolyhat annyi összeg, ami fedezné a pénzügyi szükségleteket. E rendkívüli időkben is meg kell mentenünk különösen a szegényebb munkásság jóakaratát és a rendszerváltozás iránti jóindulatát. Ezt csakis akkor biztosíthatjuk, ha teljesített nehéz munkáját megfizetjük. Mivel a városnak jelenleg pénze nincsen, e nehézségen úgy segíthet, ha szükségpénzt bocsát ki, és erre fedezetül leköti később befolyó jövedelmét, amely származhatik akár adókból, akár az ingatlanok jövedelméből. A város által kibocsátandó szükségpénzzel minden fizetést teljesíteni lehetne — még az oroszok által igazolt, de nem fizetett munkát is —, külön nyilvántartásba felvéve a városi fizetéseket, egyéb hivataloknak hitelezett összeget és az orosz hadsereg részére történt fizetéseket. Ez utóbbiakat előreláthatólag minden nehézség nélkül beváltani lehetne az orosz hadsereg által kibocsátott és a pengővel egyenértékű szükségpénzzel. A város által kibocsátandó szükségpénz beváltási határidejét legfeljebb egy évi határidőben kellene megállapítani, és azok címletei 1, 10 és 100 pengő lennének. A szükségpénz törvényes fizetési eszköz, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott pengővel teljesen egyenértékű lenne, és mindenki tartoznék azt fizetés teljesítésekor elfogadni. A városi pénzszükségleten kívül a szükségpénzzel előterjesztett kérelemre a város hitelezési alapon ellátná a többi hivatalt is és üzemeket, hogy ezáltal a munkásság fizetése simán és pontosan történhessék a jövőben. Abban a reményben, hogy javaslatunkkal a város nehéz helyzetén némileg könnyíthetünk, kérjük azt megfontolás tárgyává tenni és vagyunk a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara nevében: DÍR ANDRÁS titkár Egy és féloldalas, írógéppel írt eredeti tisztázat, tintával írt aláírással és a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Kecskemét körbélyegzővel hitelesítve. BKML Kecskemét v. Polgm. iratok 1944. Napi jelentések. A felszabadulás után a város katasztrofális helyzetben volt. Pénzét és értékeit a régi vezetők magukkal vitték. A polgármester szorult helyzetén úgy próbált segíteni, hogy Kecskeméti Unió néven egy termelő-, beszerző-.