Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)

Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.

Felzeten tintával: H. A közigazgatási bizottság a jelentést tudomásul veszi és dr. Dobák István t. főorvos eredményes és nagyértékű munkájáért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Kecskeméten a közig, bizottság 1945. szept. 25-i üléséből. 1 Dobák főorvos elmenekült elődje véleményét fogalmazta meg, csak az idézőjelet elhagyta. 154.1945 szeptember 22. A GAZDASÁGI FELÜGYELŐ JELENTÉSE A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGNAK A VÁROS FELSZABADULÁS UTÁNI GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL Főispán Ur ! Tisztelt Közigazgatási Bizottság ! Kecskemét thj. város gazdasági helyzetéről jelentésemet 1944. évi november hó 1-től a mai napig a következőkben teszem meg: az időjárás a lefolyt idő alatt általában száraznak mondható, mielőtt azonban a katasztrofálissá vált volna, a jótékony eső mindig megérkezett, ami a termények feljavulását eredményezte. Vízkár, korai és késői fagy a határban nem pusztított, egy-két kisebb jégesőt leszámítva — mely súlyosabb következményekkel nem járt — a termények könynyen kiheverték. A háborús viszonyok következtében a gazdák az őszi talajmunkálatokat és vetéseket célszerűen kellő időben és a szokásos mértékben elvégezni nem tudták, úgyhogy búzából 6 300 k.h. rozsból 10.200 kh. és őszi árpából 840 k.h. került csak vetésre, mely cca. 85000 k.h. szántóterületnek 27 %-át és az 1943. évi őszi gabonával bevetett területnek 64%-át tette ki. A késői kitavaszodás következtében a tavaszi munkák is csak megkésve indulhattak meg. Őszi szántás a határban 100—150 hold lehetett. A rendelkezésre álló 36 traktornak, amelyek nagyrésze alapos javításra szorult, és csak a legnagyobb nehézségekkel voltak üzembehelyezhetők és a cca 1500 ló és ökörfogatnak kellett az elmaradt őszi és a tavaszi munkákat elvégezni. Elismeréssel kell adózni Kecskemét munkaszerető gazdáinak, akik időt és fáradtságot nem kímélve, egymást támogatva álltak helyt, a munkálatok elvégzésénél. Ennek következménye lett, hogy elvetett 5 200 h árpa 900 h zab, 3 200 h tengeri 4 200 h. burgonya, 5 100 h napraforgó, 1 900 h takarmányrépa, 2 600 h takarmány és 2 300 h egyéb olajos és kertitermény. Vetetlen maradt 8000 k.h. mely a szántóterületnek 9.2%-át tette ki. Ezen bevetetlen területben benne foglaltatnak a vízállásos területek, az egész rossz futóhomokok is, amelyek normális időben is vetetlenek szoktak maradni. Tehát nyugodtan lehet mondani, hogy a gazdák közel 100%-os munkát végeztek. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezen elvégzett emberfeletti munka nem áll arányban a terméshozammal, amennyiben átlagosan búzánál 4.5, rozsnál 3.7, árpánál 5. — és zabnál 4-q-s terméshozammal számolhatunk, oka ennek az, hogy az őszi munkákat nem a szokásos módon és időben végezhették, a tavaszi vetőDobák István t. főorvos Márkus Ferenc főispán. elnök.