Dokumentumok Kecskemét történetéből 1. 1944. október 31 – 1945. május 8. (Kecskemét, 1975)
Válogatott dokumentumok 1944. október 31—1945. május 8.
zési leiratuk nem jelent még meg. Ez lehetséges azért, mert Kecskemétnek Budapesttel telefonösszeköttetése nincs, és postát sem kap a Tárgyaló Tanács Budapestről. A Magyar Közlöny is csak 10 száma jelent meg Kecskeméten és lehetséges már, hogy a hivatalos Közlönyben megtörtént az, de erről sem a főispán, sem a város polgármestere sem a Tárgyaló Tanács hivatalos értesítést nem kapott. Veres Péter Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke szóbeli felhatalmazás alapján a Tanács a földmívelésügyi miniszteri kinevezés alá eső tagjai tényleges működését már 1945. évi április 5-én megkezdték. Mindezek alapján igen sürgős volna a 3 földmívelésügyi miniszteri kinevezés alá eső Tárgyaló Tanács tagjainak a kinevezése, illetve az arról szóló okirat Kecskemétre való megérkezése. Idevonatkozólag is sürgős intézkedést két a Tárgyaló Tanács. Kecskemét, 1945. április 30. A másolat hiteléül: A Pest-Megyei a. hiv. vezető Földbirtokrendező Tanács kecskeméti Tárgyaló Tanácsa nevében : járásbíró Kétoldalas, írógéppel írt másolat másodpéldánya, aláírás nélkül. BKML Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye Földbirtokrendező Tanács Kecskeméti Tárgyaló Tanácsának iratai. 1945—6.9.9. 1 Az egykori Pet-Pilis-Solt-Kiskun vármegye olyan nagy kiterjedésű volt, hogy egy tanács Budapest székhelye nem tudta volna átfogni a felszabadulást követő hónapok nehéz közlekedési viszonyai mellett. Ennek köszönhető, hogy a földművelésügyi miniszter a megye területére két tanácsot nevezett ki, az egyiket Budapest, a másikat Kecskemét székhellyel. Az utóbbi kinevezési okmánya 1945. március 2G-án kelt Debrecenben 32. 705/ 1945. szám alatt a következő szöveggel: ,,A (100/1945. ME. s/,, rendeletben kapott felhatalmazás alapján Szabó Jenőt, dr. Széles Lajost, Sztankov Lászlót, Fekete Sándor, Kovács Pált, Macskási Józsefet, és Pásztor Istvánt, kinevezem a Pest vármegyei Földbirtokrendező Tanács tagjaivá." A kecskeméti Tanács valamennyi tagja helyi ember volt, ami a budapesti székhellyel működő Tanácstól való elkülönülését bizonyítja, de működési területe körülhatárolva nem volt. Erről csak a 71 800/1915. FM sz. rendelet intézkedett 1945. júliusában. A Kecskeméti Tárgyaló Tanácsot ekkor átalakítják teljes jogú Megyei Földbirtokrendező Tanáccsá. Működési területe: „abonyi járás, dunavecsei járás, kalocsai járás, kiskőrösi járás, kiskunfélegyházi járás, kunszentmiklósi járás, az alsódahasi járásból Ladánybene és Lajosmizse községek, Cegléd megyei város, Kalocsa megyei város, Kiskunfélegyháza megyei város, Nagykőrös megyei város és Kecskemét törvényhatósági! város". Ezzel egyidejűleg alakult meg az ugyancsak Kecskemét székhelyű Dél-Pest megyei földhivatal is. (Király László: A földosztás végrehajtása — Részlet az „Agrárfelszabadulás Bács-Kiskun megyében. 1944. okt. 1945. máj." című agrártörténeti tanulmányból. — Negyedszázad, Kecskémét, é. n. 52—55. o.)
